Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)
III. Vacsora
Egészséges étel, jót állok érette. Rosszul nem lett eddig senki sem tőle, Sőt, ha beteg eszi, akkor kap erőre. III/5/e. KÁSA BEHOZATALAKOR 1. Kedves vendégeim! Hozzák már a kását, Ennek a széles földön nem találni párját. Tettünk rá zsírt bőven, nem sajnáltuk tőle, Éltesse az Isten, aki vesz belőle! 2. E tálon párolog a jó ízes kása, Melyről azt mondják, hogy az Isten áldása. Kivált húsféklével nincsen ennek mása, Aki ebből nem eszik, saját kárát lássa. Ne várjanak ám a sok kínálgatásra, Itt van a nagy tál, nyúljanak csak utána! 3. Itt van a kása egy kis pecsenyével, Akinek foga nincs, szopogassa szépen. Aki ebből eszik, fizet erszényével, Mert majd megbökködik a kanál nyelével. Gyorsan hoztam egy tállal a tisztelt uraknak, Akkor diskuráljanak róla, ha jóllaknak! 4. Behoztam a kakast egyész taréjával, Jó puhára főzve apró rizskásával. A szakácsnőnk telerakta zúzával, májával, Fogyasszák jóízűen Isten áldásával! Szakácsasszonyunk erősen esküszik, 42