Szomi Pál: Így kezdődött (Lendva, 2000)

Itt a nyár!

jából, az más. Az hiteles dolog.- Álljon fel a három Simon-gyerek! - intett fejével a tanulók felé a rendőr, mert ha akarta volna, akkor se tudta volna őket kiválasztani.

Lassan, de felkelt ültéből Dani, Feri és Jani. Bármennyire is szemtelenek voltak, most elpirultak.- Nem ők voltak az igazi tolvajok. Nem ők szedték a kukoricát, csak a zsákot tartották. Az a testvérük, amelyik már nem jár iskolába, az mászott be pénteken este az iskola tört ablakán. Ők hárman csak őrködtek, meg tőlük tudta meg, hogy az asztalfiókban van a tejkonyhapénz.

Kis csend után nyugtatólag mondta:- Itt van az ellopott pénz mind. Annyi, amennyiről feljelentést tett Gizi nénitek.

Szilárd előtt valami nem volt világos.- De hiszen a lopott pénzt egymás közt szétosztották és elköltötték nyalánkságokra.

A rendőr leintette.- Ez mind igaz. Az apjuk „kisegítette” őket. Úgy látszik, tudott a dologról s ő is ideadta a hiányzó részt. Azt is elmondták nekem a faluban, hogy ez nem az első ilyen esetük, de azelőtt nem jutottak bizonyítékokkal a nyomukra.

Szilárdot minden érdekelte.- Mégis mire, kire támaszkodott az ügy felgöngyölítésekor?- Bejártam a falut - válaszolt a rendőr készséggel most is -, és mindenhol elmondtam küldetésem okát. Akad mindig becsületes ember, aki csömörü a lopást. Hát az ilyen emberek küldtek el alapos adatokkal Simonékhoz. A többi

52