Szabó Mária: Régi magyar lakodalmas szokások és köszöntők a lendvavidéki falvakból (Lendva, 1996)
Esti beköszöntő a lányos háznál
egy 12 éves kislányt állítottak padra, aki saját elmondása szerint, a következő köszöntőt mondta el: “Kedves Gyula sógor, virágos vőlegény, Éljen a szívében örökké a remény. Hogy Irénnel boldog legyen élete, Kedves fiatal pár - az Isten éltesse! Ihajja, csuhajja, a cigány házba ja, Menyasszony, vőlegény, boldogan járhatja. Kis és nagy vendégek siessünk mulatni, Mert a hajnal nemsokára kezd pirkadni. Kelő nap véget vet mulatozásunknak, A víg napok olyan nagyon gyorsan múlnak. A szép mennyországban mégis csak legjobb lesz, Ott a boldogságnak soha vége nem lesz. ” (A köszöntő a két háború között, valamely jugoszláviai magyar újságban jelent meg, melyet Szórni (később Farkas) Jolán, jelenleg lendvai lakos mondott el, aki azt már régebben tudta). 30
