Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
kilences atomsúllyal, az ún. hetes oszlopba, a második periódusba. Igen, Flóra megengedi, hogy „leelemezzük”, nevének kicsengése a Fluor nevű kémiai elemre is ráirányíthatja figyelmünket. József Attila, valamikor a Vágó Márta szerelem legelején „kiselőadást” tartott az érettségi vizsgára készülő lánynak: „Az oxigén az elemek cédája, az minden elemmel egyesül, a fluor, az olyan finom, mint maga, az semelyikkel sem...”116 Érdekes, hogy Mártának és Flórának van egy közös napja, július 29. (1928 júliusában eshetett meg ez az ominózus érettségire való felkészítése Vágó Mártának.) A kémiához is értő polihisztor József Attila ugyan Mártának beszélt a fluor nevű elemről, de ha nem a valóra, hanem az igazra koncentrálunk, akkor azt kell mondanunk, hogy tulajdonképpen Mártán keresztül saját magának fogalmazta meg magát a flóraságot, utalván annak szűzi mivoltára. Márta is, Flóra is szűzen, vagyis deflorálatlanul „megúszták” a József Attila szerelmet, Szűz Máriához hasonlóan szeplőtelenek maradtak, ugyanis egy József őrködött tisztaságuk, ártatlanságuk, viráguk fölött... De maradjunk a fluornál, amely kínál még számunkra meglepetéseket, furcsa szinkronicitásokat. A latin eredetű szó jelentése ugyanis: folyik. Flóra „folyósága” és Attila szavunk folyó jelentése úgy folynak össze, mint a Duna és a Tisza Titelnél. A fluor az ún. halogén elemek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy fémekkel (pl. vas) közvetlenül, tehát oxigén nélkül, sót képeznek. Ha tehát a vas (József Attila fémje) és a fluor (Flóra) egyesülnek, akkor az eredmény só, képesek közvetlenül sót alkotni, talán éppen az élet sóját, költőnk legfontosabb őselemét, a szép szót. A fluor (Flóra) só(szó)képző tulajdonsága minden valószínűség szerint legalább olyan alapvető feltétele volt kettejük egybetartozásának, mint az, hogy mindketten nevükből eredően voltak vizes-folyós karakterűek. A fluor valójában gáz halmazállapotú anyag, és elemi állapotban szinte nem is fordul elő, nagy reakcióképessége miatt. (József Attila tehát rosszul tudta, a fluor igen reakcióképes anyag, elemi állapotban viszont olyan ritka, mint a szűzlány...) De nemcsak az élet sói és az élet vizei rendelik egymás mellé hőseinket, hanem az élet fényei is. A fluoreszcencia jelenségét a folypát nevű ásványon észlelték először, és olyan fénykibocsátást (hidegfény) értenek alatta, amelyet az anyagok jóval izzási hőmérsékletük alatt bocsátanak ki. Flóra esszenciája tehát az említetteken túl az a hajlam is, hogy képes 116 Vágó Márta i. m. 34. 149
