Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)

„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”

körben egyik este József Attila tart előadást. (A Zeneakadémián való találkozás után két évvel. - H. I.) Többedmagammal elindultunk az előadásra. Javában folyt, mikor beléptünk. Attila a pulpitusról utánam szólt: »Maga pedig várjon meg.« Nem tudtam, kinek szól, magam is hátrafordultam: »Maga Judit, várjon meg.« Természetesen megvártam. Mikor leértünk az utcára, Attila arra kért, hogy tegezhessen. Természetesen tegeződni kezdtünk. Erre Attila azt mondja: ez neki kevés. »Engedd meg, hogy beléd karolhassak.« Megengedtem. »Akkor most engedd meg, hogy a menyasszonyomnak tartsalak.«”88

Az első felvonás („hintaszékes találkozás”) főszereplője valójában a hintaszék. Nem véletlenül jelenik meg József Attila korábban már idézett álmában. A hintaszék (karosszék) a m(M)érlegnek a szimbóluma, ha szerelemről van szó, törvényszerűen megjelenik a színen, pontosabban magát a (hely)színt jelenti, ahol Vénusz (ő volna Szántó Judit) ül billegő trónján, míg Attila (ő a Mars) vele szemben (a karfán, vagyis a Kosban) teszi a szépet. Ugyanaz történik a hintaszéken Judittal és Attilával, mint történt néhány évvel korábban Vágó Mártával és Attilával a türkizkék paplanon, azzal a különbséggel, hogy akkor és ott Attila volt a „daru”, vagyis a m(M)érleg. A második, igen rövid felvonás szintén tanulságos. Egyfelől ugyanis beigazolódik az, amit Juditról már korábban is megállapítottunk, hogy ti. ő a „férfi”, ti. ő hatol be Attilába azzal a bizonyos savanyú cukorral, mintegy a szájába rágja Attilának, hogy tegyen már valamit. De többről is szó van, és lassan közeledünk a lényeghez. A cukor szavunk a cuk tőre vezethető vissza, amit lehet cwc-nak is mondani, ez viszont megengedi azt is, hogy cuclit, csúcsot, csöcsöt, csecsét, csecset stb. képezzünk belőle, magyarán: emlőt. Ha tehát Szántó Judit savanyú cukorral kínálja Attilát, akkor a saját anyamellét adja a „fiú” szájába, mi meg csak azon sopánkodhatunk, hogy milyen savanyú is ez az édes csecs, de tán még a tej is megsavanyodott benne. Bárhogy legyen is, jegyezzük meg, hogy Attila már az első versében is azt a bizonyos cukrot szopogatja, amit e szerint a szereposztás szerint éppen Szántó Judittól kap, csók (ez is cukor) helyett. A harmadik felvonás az igazi csattanó, Attila ugyanis a menyasszonyának tekinti Juditot. Igazi happy end. Menyasszony szavunk azt jelenti szó szerint (vagyis lényegét tekintve), hogy a menny asszonya, aki nem más, mint a boldogságos szűzanya, boldogasszony anyánk, Szűz Mária. „...Jézus több ízben szerelmes szó-88 i. m. 103-105.

107