Varga József: A kétnyelvű oktatás Szlovéniában (Dunaharaszti, 2009)

A kétnyelvű oktatás Szlovéniában

nyesülnie mind a két nyelvnek.

A nem nyelvi, főleg a természettudományi tantárgyaknál éppen az óratervezés okozza a legtöbb gondot szubjektív és objektív okok miatt. A szervezésileg és didaktikailag jól felépített kétnyelvű órának ugyanis biztosítania kell(ene) azokat a nevelési, szakmai és a két nemzet identitásjegyeit is szavatoló és fejlesztő alapelemeket és követelményeket, amelyek közreműködnek, közreműködhetnek a magyar és a szlovén tanulók személyiségformálásában, egybehangzóan a kétnyelvű oktatás megfogalmazott és törvényben is rögzített követelményrendszerével.

Én pontosan itt látok kétnyelvű nevelési-oktatási rendszerünk tevékenységének pedagógiai, didaktikai, emberi, nemzetpolitikai stb. vonatkozásait illetően negatív árnyalatokat, amelyeket csak akkor tudunk, tudnánk kiküszöbölni a pedagógusok munkájából, ha azok alapos szakmai, nyelvi és emberi értékítélettel és - szemlélettel rendelkeznek. Ezek biztosítják az igazi humánus didaktikai elvek, módszerek, követelmények stb. megoldását, szavatolva azok olyan alapdiszpozíciós személyi és közösségi (nemzeti) föltételeit, amelyekre mindkét nép szellemi, érzelmi és lelki fejlődésben lévő fiataljainknak szükségük van éppen ahhoz, hogy bennük kialakulhasson a tudatos vonzódás, magatartás, érdeklődés, értékelés, nemzeti azonosságjegy-vállalás, szorongás nélküli nyelvhasználat. Ennek olyan gyakorlati tevékenységrendszerré kell válnia mindennapjaikban, amely állandóan gazdagodik, izmosodik, és a közös együttélést és sorsközösséget, a történelmünk által kiformálódott szituációt nem csak kényszerből, emberi-politikai gyarlóságból és számításból kész tényként fogadja el, hanem egy magasabb eszmei érték, a nagy emberi családhoz egyenrangú tagként tartozó más népek iránti megbecsülésből. A békés elfogadás természetszerűen jelentkezzék építő-41