Varga József: A kétnyelvű oktatás Szlovéniában (Dunaharaszti, 2009)

Eszmecsere a kétnyelvűség megvalósításának gondjairól és a magyar nyelvhasználat nehézségeiről a Muravidéken

kezménye; azok végső eredménye nyelvi, lelki és gondolkodásbeli aktivitásunkban, hiszen azt semmilyen törvény nem szabja meg, nem tiltja, hogy a Dezső, Ferenc, István, Aranka, Ilona és Mária keresztneveink helyett a szlovén Dezider, Franc, Štefan, Zlatica, Helena és Marija érvényesüljenek beszédünkben és írásunkban. Kérvényeinket és egyéb beadványainkat sem magyarul írjuk meg, adjuk be. És még sorolhatnám azokat a „látványos”, a gyakorlatban előforduló nyelvrontó-elhagyó kétnyelvű megnyilvánulásokat, amelyek a minél előbbi asszimilációt segítik elő, például a cégjelzések, a helységnévtáblák, a meghívók, a tájékoztatók és egyéb nyomtatványok.

Az elmúlt hetekben újra átnéztem Göcsej és Őrség 7553 személyének - 3622 férfinak és 3931 nőnek - a vezeték és keresztnevét falvak szerint. Megállapítottam, hogy a vezetéknevek közül hány szerepel magyarul. Hasonlóan átnéztem, a keresztneveket is. Az adatok szerint a Muravidéken a leggyakrabban előforduló férfi keresztnév a József, István, Ferenc, a nőké pedig a Mária, Rozália és Katalin. Az 1980-as években még elég gyakran előfordult, hogy a vezeték- és keresztneveket a magyar személyeknél magyar ortográfiával anyakönyvezték.

Ugyancsak átnéztem 33 muravidéki település telefonkönyvének a szeméiynévanyagát tájegységek (Göcsej, Hetés, Őrség) és falvak szerint. Ezeket három szempont szerint vizsgáltam, osztályoztam, például magyarul bejegyzett vezeték- és keresztnév, csak a vezeték, vagy a keresztnév szerepel magyarul.

A telefonkönyvben (Telefonski imenik Slovenije 2004 - Maribor, Murska Sobota) 331 személy neve kapcsolódik valamilyen formában a magyarul történő megnevezéshez. Ebből 244 személy vezeték- és keresztneve, például: Ivánecz István, Kiss Ferenc, Kovács Attila, Luthár Margit, Németh Gizella, Vugrincsics Ilona; 50

25