Varga József: A kétnyelvű oktatás Szlovéniában (Dunaharaszti, 2009)
A magyar nyelv tanítása Szlovéniában
A „felszabadulás” után létrehozott magyar nyelvű kisebbségi, illetőleg nemzetiségi iskolák nem teremtették meg azokat a jogosan elvárt feltételeket és követelményeket, amelyek biztosították volna a magyar nemzetiség részére a társadalmi, gazdasági, területi, oktatási és művelődési érvényesülést az egyenlő jogok és lehetőségek szellemében, ezért kellett létrehozni a Muravidéken a kétnyelvű (szlovén-magyar ) iskolarendszert, majd ezt követően a kétnyelvű óvodahálózatot, illetőleg a kétnyelvű szakirányú középiskolát Lendván, és a magyar nyelv különféle tanítási formáit és lehetőségeit a Szlovén Szocialista Köztársaságban élő magyarság anyanyelvén történő oktatási, művelődési stb. jogainak megvalósítása érdekében. A magyar nyelvet Szlovéniában anyanyelvként, „másik” nyelvként (mint a környezet nyelve) és idegen nyelvként tanítják. Az úgynevezett kétnyelvű területen, a lendvai és a muraszombati közigazgatási körzetekben (község = občina = járás) a nevelő-óvó és a nevelési-oktatási intézményekben a magyar nyelvet kötelezően tanulja az oktatási folyamat minden résztvevője. A négy kétnyelvű általános iskolában (1. Joško Talanyi Janez Elemi Iskola, Dobronak; 2. Vlaj Lajos Általános Iskola, Göntérháza; 3. Drago Lugarič Elemi Iskola, Lendva; 4. Testvériség-Egység Általános Iskola, Pártosfalva) tanuló diákok száma osztályok, nemzetiségi hovatartozásuk és nemük szerint: AZ ISKOLA NEVE: A TANULÓK SZÁMA: NEMZETISÉGÜK: SZ M H R E NEMÜK: F L 1. Dobronak 152 57 91_ 4 _ 81 71 2. Göntérháza 109 45 62 1-1 55 54 3. Lendva 991 447 431 63 12 8 489502 4. Pártosfalva 166 54 112---88 78 Összesen: 1418 633696 64 16 9 713705 15
