Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - Táj és hagyomány
a kívánalmaknak, kidomborítva a magyarság és a város történelmének dicső fejezeteit. A történelmi áttekintő az Őskortól 1942-ig követi nyomon a Lendva-vidék történelmi sorsfordulóit: hosszabban elidőzve a lendvai váruraknál, a Bánffy, a Nádasdy és az Esterházy dinasztiák korukat tetteikkel is meghatározó cselekedeteinél. Külön fejezetet kap e szintézisben az 1848-as forradalom és szabadságharc, a századvég, a világháború és a forradalmak kora, a megszállás és az 1941-es felszabadulás. Különösen a még mindig frissnek számító 1919-es és 1920-as eseményekkel foglalkozik részletesebben - tehát a közelmúlttal. A történelmi összefoglalót, mely, mint említettük, inkább tények halmozása, mint tudományos értékű történelmi elemzés, néhol nagyon is szubjektív megjegyzések tarkítják. Például az I. Szent László által megalapított zágrábi püspökséget, ahova a muraközi, a muravidéki (közöttük a lendvai is) plébániák is tartoztak, Bánffy Zsigmond fokozatosan a veszprémi püspökséghez kívánja csatolni. Zsigmond király erről tudomást szerezvén megdorgálja Bánffyt, és a zágrábi püspök iránti engedelmességre szólítja fel. „Lám, itt is egy szerencsétlen királyi balfogás!” - áll a megjegyzésben. „Pedig, ha akkor ez a magyartalanítás nem rendeltetik el legfelségesebben: nem következik be 1919!” - hangzik a furcsa következtetés. Más helyen a magyar honfoglalókról ekképpen vélekedik: „a magyarok első megjelenésükkor is hatással voltak már az itt élő, alacsonyabb kultúrájú, lelki alkatú népekre. S hogy ők még a mai napig is léteznek, ezt éppen a magyarság vezetésének, oltalmának és megtartó erejének köszönhetik. Mert magukra hagyatva már régen kipusztultak volna.” Az objektivitás kárára vannak az olyan állandó jelzős szerkezetek is, mint a „börtöntöltelék marxisták” stb. A történelmi összefoglalót Lendva község általános összefoglalója követi: néhány általános, földrajzi fekvésére vonatkozó megjegyzés után a nagyközség ipari és kereskedelmi életéről olvashatunk és a közegészségügyi ellátottságról. A befejező részben pedig a hitéletről, az oktatási intézményrendszerről, majd a különböző hivatalokról és az egyesületi életről kapunk rövid, de átfogó tájékoztatást. Még egy irodalomtörténeti szempontból érdekes kötetet kell megemlítenünk, Völgyesi József verseskötetét. Ez valószínűleg 1943-ban jelenhetett meg Zalaegerszegen, amikor a csentevölgyi (Csente) népiskolai tanító már frontszolgálatot teljesít, vagy ahogy az útbaigazítóban olvassuk, „a szent haza védelmében forgatja fegyverét”. A kiadási évszám és egyéb könyvészeti jelzés hiányában a kiadás körülményeiről is csak annyit tudunk meg a szerkesztőtől, hogy a költő „a Múzsával való frigyének 88
