Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - A szlovéniai magyar irodalom
rohannék tőled egyre megy szeretőm teremtőm (Virágének) Gyermekverseit tartalmazó kötetét Virágköszöntő címmel jelentette meg 1987-ben. A weöresi nyelvteremtő igény szólal meg ezekben a népi ihletettségű versikékben, kiszámolókban, rigmusos játékokban. Válogatott verseinek gyűjteménye Halicanumi rapszódia (1991) címmel jelent meg az újvidéki Fórum Kiadó gondozásában. Költői tevékenysége mellett jelentős szerkesztői munkát fejt ki. A Naptáron kívül a Lendvai Füzetek időszakonként megjelenő kiadványait, valamint a Muratáj című folyóiratot (Varga Józseffel együtt) és számos más önálló kiadványt és kötetet szerkeszt. Jelentős munkát végzett az irodalmi és a művelődési élet megszervezésében, elsőként figyelt fel az irodalom folytonosságának szükségességére, fiatal tehetségeket indítva el az írói mesterség nehéz útján. Publicisztikai törekvései is figyelemre méltók: főleg képzőművészeti tárgyú írásai és szubjektív hangvételű irodalmi portréi mögött érezhető az érzékeny tollú költő, értéket őrző és értéket felmutató törekvéseivel. Varga József (1930- ) Verőcén (Virovitica) született, ahol anyja cseléd volt. Igazi szülőföldjének mégis Hetést és Lendva-vidéket tartja. Tanári oklevelet Újvidéken, bölcsészdoktorit budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett. Jelenleg a maribori Pedagógiai Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. Öt kötete jelent meg eddig. A Muratáj című folyóirat fő- és felelős szerkesztője. Első verseskötete 1974-ben jelent meg, utat törve a 70-es évek kiadványainak és nemzedékének, a Tavaszvárás íróinak. Ebben Naphívogató címmel gyermekverseit gyűjtötte egybe. A gyermeklélek minden rezdülésére odafigyelő pedagógus hagyományt teremtett ebben a zsánerben, a gyermekvershez való fordulást azonban a kritikusi útmutatás is ösztönözhette. Palkó úja a Tavaszvárás bevezetőjében: „A gyermekvers ugyanis a legjobb pedagógiai eszköz a nyelvi kultúra megteremtéséhez. Erre pedig a szlovéniai magyarok szempontjából szükség van és lesz...” A 98
