Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
Többszörös peremhelyzetben 59 szerző a következő rész elején, majd az egyes évtizedek általános értékelése után részletesen megismertet minket a szlovéniai magyar könyvek és folyóiratok illusztrátorainak jellegzetes típusaival, csoportjaival, művészeivel. A kiadástörténeti főfejezet egy biográfiai és bibliográfiai szempontból rendkívül értékes fejezettel zárul, amelyben a korszak szlovéniai magyar szép- és szakirodalom alkotó személyiségeinek életútját, munkásságát mutatja be a szerző, hat tematikus csoportba osztva őket. Az egyes személyiségekről arcképpel ellátott „minitanulmányt” készített, hozzátéve könyveik, műfordításaik, antológiában való szereplésük, tanulmányaik, cikkeik, előadásaik, interjúik, filmjeik teljes jegyzékét, néhány esetben a sajtó alatt, valamint a még csak kéziratban meglévő műveiket is. Ezek egészülnek ki a személyre, illetve alkotásaikra vonatkozó irodalom bibliográfiájával. Összesen 37 ilyen személyi egységet találunk, amely azonban valójában csak 31 írót fed. Zágorec-Csuka Judit, ugyanis azok anyagát, akik több műfajban is jeleskedtek, a tematikának megfelelően mintegy „szétvágta”. Például Halász Albert esetében mind a szépirodalom és esszéirodalom csoportban, mind pedig a honismereti, helytörténeti írók és néprajzkutatók között találunk fényképes életútbemutatást más-más tevékenységének a hangsúlyozásával. Munkásságának és irodalmi tevékenységének (szöveges) részletezése ugyancsak az első helyen történik meg, de művei (műfajuk szerint szétosztva), illetve azok ismertetései külön-külön lettek regisztrálva. Igaz, hogy mindkét résznél utalás található a másik oldalszámára, de az olvasónak több író esetében mégis két, egymástól viszonylag távol lévő helyről kell kollacionálni a vonatkozó szövegeket és műleírásokat, kiszűrni az azonosságokat, néhány esetben pedig értelmezni az eltérő adatokat. A következő főfejezet A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig címet viseli. 1945 után bő egy évtizedig nem volt kifejezetten a muravidéki magyarságnak szóló, saját anyanyelvű nyomtatott tömegtájékoztatás. Először 1956. január 19-én adott ki a Pomurski vestnik című szlovén hetilap magyar nyelvű mellékletet. Ez önállósult a szlovéniai magyarság önálló hetilapjaként 1958 januárjában, Népújság címmel. A sajtótörténeti fejezet egyik mottója Bence Lajost idézi: „[...] olyan újság kell a szlovéniai magyaroknak - nevezzük azt családi vagy közéleti, illetve nemzetiséginek, amelyben megtalálja önmagát, amelyben évek óta sokasodó kérdéseire választ talál.” Ennek szellemében végzi el a szerző a nyomtatott magyar sajtó történetének feldolgozását. Nem pusztán történeti leírást kapunk, hanem annál sokkal többet. Zágorec-Csuka Judit évtizedenként, de ha szükséges évenként, számonként mutatja be és értékeli az egyes időszaki kiadványok koncepcióját, szerkesztési politikáját, nemzetiségi jellegét, nyelvhasználatát, rovatait, a közleményeket, azok műfaji megoszlását, a lapok terjedelmét, előfizetői körét és példányszámát. Külön szakaszok ismertetnek meg a szerkesztőkkel, szerkesztőségi tagokkal, újságírókkal, lektorokkal. Legrészletesebben természetesen a „nemzettudat, a sorsközösség és az összmagyar viszonyrendszerben való gondolkodás terén” fontos tevékenységet kifejtő, kéthetente, majd 1963-tól hetente megjelenő Népújság került feldolgozásra. Mivel van egy olyan alfejezete is, amely A Népújság fejlődésének víziója a 2000- es években címet viseli, ebben - mivel indulása már túl van a kötet záró tárgyévén - a 2007-ben kinyomtatott könyv olvasójának tájékoztatásaként egy lábjegyzetben talán lehetett volna utalni a Népújság internetes változatára (http://www. nepujsag.net/), amely 2005 őszén csatlakozott az Nemzeti Digitális Adattár rend
