Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
60 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA szeréhez.2 Természetesen kisebb terjedelemben, de szintén részletesen tárgyalja az 1993 decemberétől 1996 decemberéig élő Kelepelő című negyedévi gyermeklap, az 1998-ban indult Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai féléves folyóirat, a szamizdat formában kiadott, az 1984-ben négy számot megért Félkegyelem című fanzinlap, valamint a 90-es évek végétől nemzetiségi területen a minden háztartásba eljutó négy (lendvai, dobronaki, Moravske Toplice-i, hodosi) kétnyelvű, önkormányzati lap történetét. Itt olvasható az 1960-ban Pomurje szövetkezeti naptára, majd később Pomurjei földművesek naptára, Muravidéki földművesek naptára, Földművesek naptára, végül 1971-től Naptár címet viselő kalendárium, valamint a Lendvai Füzetek — Lendavski zvezki c. kétnyelvű sorozat 1973-től napvilágot látott, összesen 15 db füzetének ismertetése. Nemcsak egyes periodikumoknak, illetve a Muratáj esetében egyes korszakok történetének értékelő összegzése történik meg tárgyalásuk lezárásaként, hanem a fejezet végén újra összefoglalja a szerző címenként az egyes szlovéniai magyar nyelvű nyomtatott időszaki kiadványok történetét. A Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában című harmadik főfejezet egyik mottója Farkas Brigitától származik: „A nemzetiségi könyvtárak ellátásánál fontos szerepet játszik az állam pozitív diszkriminációja, de nem elhanyagolható az illetékes nemzetiség közreműködésének, politikai és kulturális érdekének, lelkesedésének fontossága sem.” A fejezet bevezető része összefoglalóan, rövid áttekintés formájában mutatja be a nemzetiségi könyvtárak és könyvtárosok helyzetét, anyanyelvi szakmai továbbképzésük lehetőségeit, a könyvtárak magyar nyelvű könyvállományát, az információs technológia alkalmazásának hatását a nemzetiségi könyvtárakra. Szlovéniában - a tárgyalt időszak végén - közel 130 ezer magyar nyelvű könyv áll az olvasók rendelkezésére. Önálló nemzetiségi közkönyvtárakról ugyan nem beszélhetünk, viszont léteznek kétnyelvű könyvtárak, illetve nemzetiségi programmal rendelkező könyvtárak. Mindegyikük kialakulásával, tevékenységével részletesen megismerkedhetünk alfejezetenként. Korábbi könyvtárak összevonásával 1973-ban alakult meg a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár, amely a város és az egész muravidéki régió számára nyújt könyvtári ellátást. Együttműködik az Országos Széchényi Könyvtárral, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárral, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárral és más magyarországi könyvtárakkal is. A 2004 elején teljesen új épületbe költözött intézmény állománya mintegy 260 ezer dokumentum, ebből magyar nyelvű könyv kereken 28 000, köztük számos 18-19. századi könyvritkaság is. A könyvtár internetes honlapjának magyar változatát Papp József magyar könyvtáros készítette, a honlapról 2003 óta elérhető a muravidéki neves személyiségek életrajzi lexikonénak, valamint a szlovéniai magyar irodalmi lexikonnak adatbázisa. A könyvtár bibliobuszt is működtet, amelynek 2000 szeptemberétől „magyar útvonala” is van: a határon inneni és túli községekben kölcsönöznek magyar és szlovén könyveket. A Területi és Tanulmányi Könyvtár körzetéhez tartozik Pártosfalva, Hodos, Domonkosfalva és Szentlászló kétnyelvű állományú könyvtára. Bár megelőzi a kötet tárgyidőszakát, viszonylag részletes áttekintést kapunk a 19. század utolsó harmadától működő lendvai egyleti és magánkönyvtárak történetéről, a különböző korszakok iskolai és népkönyvtárairól. Közvetlenül a II. világháború után a magyar könyveket megsemmisítették, s csak 1949 végén vagy 1950
