Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
52 A MURAVIDÉK1 MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA A Naptár, a muravidéki magyarok évkönyve 1960-ban jelent meg először, s tartalmilag a Muravidéken létező szlovén nyelvű Zadružni koledar című évkönyvhöz hasonít. A Naptárnak már több mint 40 éves hagyománya van a Muravidéken. Megjelenésével fórumot adott a tudományos cikkek publikálására is. Koncepciója a kezdetektől napjainkig nem változott, de több fejlődési időszakot élt át. A legtöbb változás a kiadvány címét és alcímét érintette, majd borítóját. A 60-as években a Naptár szerkesztőbizottsága többször megemlítette, hogy szakemberhiánnyal küzdenek, s ezért, a szakcikkek hiánya miatt „elirodalmiasodott” az évkönyv. A 70-es években Szúnyogh Sándor vette át a szerkesztését, s a Naptár cím mellett, alcímként szemlének nevezte el az évkönyvet. Kialakult a periodika szerzői gárdája is, tartalmilag részben egy év nevezetes eseményeit foglalta össze, részben pedig irodalmi szemlévé vált. A 80-as években új rovatként indult az Eseménynaptár, amely a magyar nemzetiséget érintő események krónikája volt, hónapokra bontva, számos fotóval illusztrálva. Ezekben az években nőtt a politikával, nemzetiségi politikával és a társadalomtudományokkal foglalkozó cikkek száma. A 90-es években a Naptár elvesztette szemle jellegét és újra évkönyvvé vált. Csökkent a cikkek, tanulmányok száma, de megnőtt a terjedelmük. Szúnyogh Sándor halála után a szerkesztését Meszelics Király Jutka vette át 1999-ben, aki almanachszerüvé alakította át, és új rovatokat vezetett be. 2001-2003 közt a Naptárt egy szerkesztőbizottság szerkesztette. Az új évtized kezdetén változott a kiadó is. 1998-tól a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet közös kiadásában jelenik meg 1800 példányban. A Lendvai Füzetek - Lendavski zvezki kétnyelvű tematikus kiadvány több mint 30 éves múltra tekinthet vissza a muravidéki magyar és kétnyelvű (magyarszlovén) sajtótörténetben. Először 1973-ban jelent meg, a valóságirodalom gyűjtőnév alá sorolható írásokkal. Főleg helytörténeti-történeti és politológiai, nemzetiségpolitikai tárgyú témákkal foglalkozik, de a tematikus számokban társadalomtudományi és természettudományi tanulmányokat is közöl, főleg Lendvának és környékének hely-, oktatás- és kultúrtörténeti, néprajzi, régészeti, történeti, irodalmi, irodalomtörténeti kutatásaira támaszkodva. A muravidéki magyar irodalom kibontakozása területén volt meghatározó szerepe, különösen akkor, amikor megfelelő irodalmi orgánum, folyóirat híján a folytonosság megszakadásának a veszélye fenyegetett, főleg 1973 és 1988 között, a Muratáj irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat megjelenéséig. A Lendvai Füzetekből 2004-ig 18 szám jelent meg. Szerkesztői voltak: Szúnyogh Sándor (1973-1986), Báti Koncz Zsuzsanna (1988), Bence Lajos (1988-1991), Franc Žalik (1990) és Göncz László (1994-2004). Ez a kétnyelvű időszaki kiadvány nem minden évben jelent meg, voltak évkihagyásai és összevont számai is. Pozitívumként lehet elkönyvelni, hogy a Lendvai Füzetek, mint kétnyelvű kiadvány, fordításirodalmat is közöl, valamint szlovénul és magyarul közvetíti a szakmai és tudományos kutatások eredményeit. Költségvetése is megosztott, vagyis 50-50 százalékban fedezi a Lendvai Község és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Túllépte kezdeti célkitűzéseit, hiszen kezdetkor „a szűkebb hazánk történelmi kistükre” akart lenni, ám az évtizedek során más tudományterületeket is felölelt, lehetőséget adott községi szinten a publikálásukra. Valójában ezt a koncepciót képviseli a 2000-es években is. Az Eu
