Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
A szlovéniai magyar sajtó története 1945-től napjainkig 53 rópai Unión belül, mint kétnyelvű lapnak egyre nagyobb prosperitása lehet, esetleg a jövőben többnyelvű időszaki kiadvánnyá is átalakulhatna, regionális időszaki kiadvánnyá nőhetne. Ehhez megvannak a feltételei és a tapasztalatai is. A Muratáj irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat megjelenésének voltak előzményei. A 80-as években sok terv és kezdeményezés született a muravidéki magyar irodalmárok publikálási lehetőségeiknek szélesítésére. Felmerült az az igény is, hogy egy önálló irodalmi folyóiratot hozzanak létre. Az első lépést ennek érdekében akkor tették meg, amikor 1985-ben a Népújság hasábjain megjelent a „Muratáj” című irodalmi melléklet, amelyet Szúnyogh Sándor szerkesztett. Ennek folytatásaként jelentkezett 1988-ban a Muratáj első száma a muravidéki irodalmi termés megjelentetése érdekében. Erre másként alig lett volna lehetőség, hiszen Magyarországon is csak elvétve tudták az írók megjelentetni alkotásaikat, tanulmányaikat. Ezért a Muratáj irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóiratként indult. Főszerkesztője dr. Varga József. Tíz év elteltével (1988-1998) bebizonyosodott, hogy a folyóirat a Szlovéniában élő magyarok újabb vívmányává vált, hiszen a megjelent 20 számában összesen 133 alkotóművész, tudományos kutató 694 írása jelent meg. Ezt az irodalmi és tudományos termést 42 hazai (muravidéki) és 91 külföldi alkotó, kutató teremtette. Ebben az időszakban a Muratájban a következő rovatok alakultak ki: a Vers, a Próza, a Kritikák és recenziók, a Kisebbségkutatás, nemzetiségkutatás, a Nyelvészet, a Történelem, helytörténet és a Képzőművészet. Ebben a korszakban még nem alakultak ki önálló rovatként a szociológia, a néprajz, a színház- és filmtörténeti rovatok, habár ilyen tematikájú tanulmányokat is közöltek a folyóirat hasábjain. A Muratáj szerkesztési koncepciójában a 2000-es évek (1999-2004) nem hoztak sok változást. Belső felépítése megmaradt, rovatai valamelyest kibővültek és láthatóan több tanulmány jelent meg benne a társadalomtudományok területéről. Szerkesztősége megtalálta a kapcsolatteremtés szálait Szlovénia-szerte, Magyarországon és a határon túli egyéb régiókban, ahova a folyóirat a muravidéki kultúrát, irodalmat és a tudományos kutatások eredményeit közvetíti, főleg a társadalomtudományok területéről. Betöltötte szerepét, hiszen a muravidéki magyar értelmiség szócsövévé vált, ahogy ezt közel két évtizednyi távlatból elvárták. Alkotóműhellyé, nélkülözhetetlen fórummá növi ki magát, és egyre jobban bizonyítja, hogy a muravidéki magyarság képes a saját anyanyelvén szakmai-tudományos és művészetiirodalmi alkotásokat létrehozni, a korszerű nyelvi követelményeknek megfelelően. Kialakulóban van az irodalmi kritika is, amely egy 40 éves irodalmi múlt eredményének is számít. A Muratájban 1998-2004 között összesen 167 szépirodalmi alkotás, vagyis 157 vers és 10 prózai mű jelent meg 35 muravidéki, határon túli magyar és magyarországi szerzőtől, illetve külföldi alkotóktól is. Ebben az időszakban 64 szerző 86 tanulmányt publikált benne. A folyóirat a jövőben az irodalmi műhelymunkához szükséges fórum megteremtését vállalhatná fel még nagyobb mértékben, és az olvasóközönség gyarapításában is fontos szerepe lehetne. Az önkormányzati kétnyelvű (szlovén-magyar) lapok a nemzetiségi területen a községek időszerű tájékoztatását vállalják fel, és a kétnyelvű községek minden egyes háztartása ingyen kapja. Nem a szokásos értelemben vett kétnyelvűség (50- 50%) teszi értékessé a Lendvai Híradói - (Lendavske novice), Lendva Község közlönyét, a dobronaki Brazde - Barázdák községi közlönyt és a Lipnicát, a Moravske
