Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
A szlovéniai magyar sajtó története 1945-től napjainkig 51 kivitelezője lett. A lap ezek után kivált a muraszombati Szlovén Rádió és Sajtóintézetből, intézményesült és önállósult. A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet igazgatója Cár József lett, a Népújság felelős főszerkesztője pedig dr. Bence Lajos. A 90-es években a Népújságnál 7 újságíró, egy technikai szerkesztő, egy igazgató és egy felelős főszerkesztő dolgozott. A lap új formátumban és színes címlappal került az olvasók kezébe, nemcsak tartalmilag, hanem formailag is megújult. Meszelics László formatervező-grafikus, a Népújság technikai szerkesztője alakítottá át külsőleg a Népújságot és formálta a reviális lapoknak megfelelően magazinszerűvé. A sajtóvállalat szabadabb, demokratikusabb légkörben vállalta fel a szlovéniai magyarság tájékoztatását és közvéleményformálását. A lap 1800 példányban jelent meg, piaci terjesztése minimális mértékű volt, teljesen előfizetéses formában kelt el. A rendszerváltás után nem jutott a Kárpát-medencei kisebbségi lapok sorsára, amelyeknek az olvasótábora s vele együtt a példányszáma felére csökkent. Az olvasóközösséggel való kapcsolatteremtés céljából évente szervezett a szerkesztőség kirándulásokat Magyarországra. 1993-ban indította el a Kelepelö című első szlovéniai magyar nyelvű gyermeklapot, amelynek az utóda 1997-től az IFI lett, a Népújság havonta megjelenő ifjúsági melléklete. A 2000-es években a közszolgálati státust élvező nemzetiségi lapunk stagnáló költségvetési támogatással működik. Az EU-s csatlakozás után (2004) a Muravidéken és Magyarországon is megindult a bulvárlapok inváziója és a gazdaságban érvényesülő szabadpiac törvényei a médiapiacon új helyzetet hoztak létre. Új feladatokkal kellett szembenéznie a Népújságnak is. Elengedhetetlenné vált a nemzetiségi lap arculatának korszerűsítése, a szakképzett újságírói állomány bővítése, valamint a lap honlapjának a megszerkesztése, cikkeinek felvitele az internetre. A lap digitalizálása is szükségszerűvé vált, hiszen a gyorsan fejlődő társadalomban figyelembe kell venni a technika nyújtotta lehetőségeket is. A Népújság koncepciója a 2000-es években sem változott, vagyis a nemzettudat, a sorsközösség és az összmagyar viszonyrendszerben való gondolkodás terén fejt ki fontos tevékenységet. A Kelepelö, a szlovéniai magyar gyermeklap első száma 1993-ban jelent meg a muravidéki Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet kiadásában. A gyermeklap 40 évnyi űrt töltött ki, hiszen megjelenéséig a muravidéki gyerekek csak a vajdasági és a magyarországi gyermeklapokat olvasták. A Népújság szerkesztőségének önerejéből és akaratából jött létre a gyermeklap, és új kezdeményezésnek számított a magyar sajtótörténetben. Kezdetben háromhavonta jelent meg, főszerkesztője Zágorec-Csuka Judit volt, őt Bence Lajos követte. A Kelepelö címlapja, középső oldalai és a hátsó oldala színes volt, és 20 oldalon érdekes olvasmányokat, cikkeket nyújtott a gyerekeknek. Állandó rovatai, új rovatai és tematikus oldalai is voltak. 1996-ban szűnt meg, mivel az általános iskolák érdektelenné váltak a lap terjesztésében és az előfizetés megszervezésében. A Kelepelö az általános iskola első osztályától egészen a nyolcadik osztályig elégítette ki a gyerekek és a fiatalok olvasási igényeit. Olvasása erősítette a gyerekek érdeklődését a gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom iránt. Sajtótörténeti szempontból egy hagyomány nélküli térben keletkezett és vált jelentőssé. Pályázati pénzekből finanszírozták. 1997-ben az IFI, a Népújság ifjúsági melléklete váltotta fel. Az IFI kezdetben négy alkalommal, majd 2000-től évente tíz számmal jelent meg. A középiskolások is olvasták, olvassák. Költségeit a Szlovén Kulturális Minisztérium pályázati pénzéből fedezik.
