Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
A „Naptár” repertóriuma 1960-2000 39 tővé tétele. A Naptár ugyanis a muravidéki magyar kiadványok egyik gerincoszlopát képezi, 1960-tól rendszeresen megjelenik, és mert a Muravidéken adják ki, muravidéki témákkal foglalkozik, a szlovéniai magyarok számára készül, honismereti szempontból is fontos kiadvány. „A kezdet megvan, és megvannak a feltételek, hogy ez a sajtótermék tartalmilag évről évre javuljon..." - ezzel az idézettel kezdte a Naptárró/ szóló bevezetőjét. Miért? Hogyan javult a Naptár tartalmilag a negyven év folyamán? A szlovéniai magyarok évkönyvének alapkonceptusa a kezdetektől máig nem változott lényegesen, megmaradt almanach jellege - rendes naptárt, ismeretterjesztő és szépirodalmi írásokat tartalmazott és tartalmaz még ma is. A Naptár első számainak célja elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésének segítése volt, ezért az évkönyv első évtizedében inkább mezőgazdasági és háztartási jellegű cikkeket olvashatunk a Naptár hasábjain. A 70-es évektől már több a nemzetiségi politikával, társadalomtudománnyal, vallással, történelemmel stb. foglalkozó írások száma. Szerintem (a már említett almanach jellegre hivatkozva) nem a tartalmi javulásról (vagy romlásról), hanem inkább a tartalmak változásáról beszélhetünk - a kiadványban megjelent cikkek zöme ugyanis mindig aktuális eseményekkel foglalkozik. A repertórium 22 különböző fejezetre, vagyis témára van felosztva, a megjelent cikkek ezekbe a kategóriákba vannak beosztva az egészségügytől egészen az útleírásokig. Milyen célok vezérelték, amikor ezeket a szakterületeket választotta a Naptár cikkeinek és tanulmányainak a csoportosítására? Melyik fejezet a leggazdagabb tartalmilag, melyikben van a legtöbb bibliográfiai adat? Mert sokoldalú tájékoztatásra törekedtem, ezért a repertóriumot két részre osztottam: a szakok szerinti tételes részre és a mutatókra. A szakterületek kiválasztásánál elsősorban az egyszerű visszakereshetőség célja vezérelt. Egyszerű elvet követtem: a cikk elolvasása után eldöntöttem, melyik csoportba lenne a cikk besorolása a legmegfelelőbb (a csoportok folyamatosan keletkeztek), és oda soroltam be. A kevésbé igényes érdeklődő már a szakcsoportos részben megtalálja a megfelelő írásokat, de ha valaki részletes információk után kutat, akkor annak már a mutatókba is bele kell néznie. Őszintén szólva, a cikkek különböző témákba való besorolása okozott némi „fejfájást”. A legtöbb problémát a társadalomtudománnyal foglalkozó írások okoztak - ahányszor elolvastam őket, annyiszor más csoportba való besorolás kínálkozott fel. Mennyiségre leggazdagabb az irodalmi fejezet, utána következik a mezőgazdaság, a kultúra, a politika, a honismeret... Tartalmilag talán a politika és a történelem a leggazdagabb - a cikkek sok adatot tartalmaznak, így a bibliográfiai leírások is hosszabbak, tartalmasabbak. A repertórium második része mutatókat is tartalmaz, szerzői-, tárgyszó- és évmutatókat. Hogyan segítenek a mutatók a releváns cikkek kiválasztásában? A szerzői mutató tartalmazza mindazon szerzőket, akik a négy évtized során publikáltak a Naptárban. Ha pedig egy bizonyos személyről írtak, akkor annak a neve már nem a szerzői, hanem a tárgyszómutatóban található meg. A tárgyszómutató a legterjedelmesebb a mutatók között. Nem volt egyszerű munka, hiszen nem rendelkeztem könyvtári tapasztalattal, az olvasók keresési szokásait gyakorlatból még nem ismertem. Lehet, hogy a tárgyszavak meghatározása nem mindig egyértelmű vagy megfelelő -
