Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
28 A MURAVIDÉK! MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA gia, 1998). Ezek a könyvek színes illusztrációkkal, fotóillusztrációkkal jelentek meg. Napvilágot láttak a bibliofil kiadású könyvek is. A szlovéniai magyar könyvillusztrátorokat öt meghatározó csoportba oszthatjuk: 1. GYERMEKKÖNYVEK, IFJÚSÁGI KÖNYVEK ILLUSZTRÁTORAI A gyermekkönyvek esetében a müvésziség az illusztrációnak nem az egyetlen kritériuma. A gyerek rendkívüliség- és illúzióigényét sok esetben nem lehet csak a művésznek az önkifejezésével, autonóm alkotásával kielégíteni. Figyelembe kell venni a gyerekek világát is. Ezért a gyermekkönyvek illusztrálása hidat jelent a gyermek ízlése és a művészi ízlés között. Ezt a küldetést leginkább Gábor Zoltán és Gálics István festőművészek töltötték be. Gábor Zoltán festőművész a gyermekkönyvek illusztrálásánál is megőrizte eredeti stílusát, a leegyszerűsített kubisztikus formaalkotást és egyben az egyszerű síkokból építkező formatervezést. Ez jellemző Bence Utrosa Gabriella Visszahozott szép karácsony (1994) című meséinek az illusztrálására és Varga József Naphívogató (1974) című gyermekkönyvének a rajzaira is. Gábor Zoltán fekete tusrajzaival is nagy hatással volt a gyermekek képzeletvilágára. Képeivel szemléletessé tette a kíváncsi gyerekek világát. Gálics István grafikus- és festőművész ritkán illusztrált gyermekkönyveket. Szúnyogh Sándor Virágköszöntő (1987) című gyermekverskötetét mégis ő illusztrálta. Az ízlés kialakulása egy közösség hosszú, kemény kompromisszumokkal teli fejlődése — ez érvényes a szlovéniai magyarság könyvkultúrájára is, főleg gyermekirodalmára. A Muravidéken 1974-ben jelent meg az első illusztrált gyermekkönyv. Varga József Naphívogató (1974) című gyermekverskötetével kezdődik a gyermekirodalom vidékünkön. Azóta ez műfajaiban, alkotóiban is bővült, színesedett és fejlődött. A gyermekkönyvek illusztrációit a meséskönyvek részeként kell értékelni. A jó illusztráció emeli a szöveg értékét is. Ez azt is bizonyítja, hogy az illusztráció sosem öncélú, hanem szolgál valamit. A meséskönyvekben való elhelyezkedésük alapján a muravidéki magyar gyermekkönyvek illusztrációi egész oldalasak vagy egész képtáblák, féloldalasak, elszórtak a szövegben, marginálisak, de akadnak köztük záródíszek, fejezetlécek és keretek is. A szlovéniai magyar könyvkiadásban viszonylag kevés illusztrált meséskönyv jelent meg (három mű), pedig Varga József és Bence Utrosa Gabriella meseíróknak is számítanak. Hogy miért fontos az illusztrált meséskönyv? Mert éppen az életkor előrehaladásával változik az illusztráció szerepe. A képi megjelenítés arányai eltolódnak a szöveg javára. Minél kisebb a gyermek, annál inkább a képek „olvashatósága”, vagyis az illusztrálás töltené be a meséskönyvek fő feladatát, a szemléltetést, az irodalmi élmény teljes befogadását. 2. A SZÉPIRODALMI MŰVEK ILLUSZTRÁTORAI Ahány alkotó, annyi látásmód és megoldás. A szépirodalmi műveknél a szöveg a meghatározó, az illusztráció inkább díszít, értelmez és kiegészít. A szépirodalmi alkotásoknál véleményem szerint négy csoportba sorolhatók az illusztrációk:
