Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
A DÍSZÍTŐ JELLEGŰ ILLUSZTRÁCIÓ A díszítés a legősibb funkciója az illusztrációnak, amelynek az a feladata, hogy gyönyörködtessen. Ez leginkább jellemző Gálics István fametszeteire, amelyeket illusztrációként használt fel Varga József Élni című versesköteténél. Hagymás István színes fotóillusztrációja Zágorec-Csuka Judit Viharverten (1997) című verseskötetének címlapján inkább gyönyörködtetéssel kelti fel az olvasó érdeklődését, mintsem értelmezéssel. A könyvek egyik nagyon lényeges dísze a borító, hiszen elsődleges hatást fejt ki az olvasóra. Halász Albert Ikonok (1996) című verseskötetének borítóját maga a szerző készítette. A számítógépen készült színes grafika már első látásra megnyerő képi hatást fejt ki. Ugyanúgy nagy hatást fejt ki Bence Lajos Létlelet (1989) című verseskötetének borítója is, amelyet Gálics István tervezett. A jól megtervezett borítók „a könyvek arcélei” - úgy díszítik a kiadványt, hogy felfedik vagy sejtetik annak tartalmát, és kíváncsivá teszik az olvasót a mű befogadására. AZ ÉRTELMEZŐ JELLEGŰ ILLUSZTRÁCIÓ Az értelmező jellegű illusztrációnak tekintjük azt a kapcsolatot a kép és a szöveg között, amikor az illusztrátor a képzőművészet eszközeivel újrafogalmazza a szöveg közvetítette jelentésvilágot. Ilyen illusztrációk jelentek meg Báti Koncz Zsuzsanna Kettőnk évszakai (1979) című verseskötetében és Szúnyogh Sándor Halicanumi üzenet (1975) című verseskötetében is, amelyeket Gálics István illusztrált színes fametszeteivel és grafikáival. De értelmező jellegű illusztrációval díszítette saját verseskötetét, a Flagelláns énekeskönyvet. (1991) Czimmermann Topiák János is, valamint Vlaj Lajos Versek (1961) című verseskötetéhez Gábor Zoltán is ilyen illusztrációkat készített. A KIEGÉSZÍTŐ JELLEGŰ ILLUSZTRÁCIÓ Kiegészítő jellegű illusztrációnak számítanak azok az illusztrációk, amelyek a szöveg által közvetített gondolatokat továbbviszik, vagy a szövegből fakadóan olyan hangulatokat teremtenek, amelyek visszatükrözik a képzőművész egyéni látásmódját. A kép vagy a fotogram hangulatot teremt a szöveghez, és nem okvetlenül a szöveg által közölt tartalmat adja vissza. Ilyen illusztrációknak számítanak Hagymás István fotogramjai, fotóillusztrációi is, amelyeket Halász Albert Mosolymorzsák (1991) című verseskötetében adott közzé. A KÉPVERSEK ILLUSZTRÁTORAI Különös, vagyis nem mindennapi illusztrációnak számítanak a képversek és a haikuzen rajzok, amelyeket Czimmermann Topiák János képvisel a Muravidéken. Ezeknél az illusztrációknál a kép és a szöveg közt nem hagyományos lineáris, vagyis mellérendelő viszony van, hanem éppen ellenkezőleg. Az ő illusztrációira a stíluselemek vegyítése és integrálódása érvényes. A szöveg és a kép egészen kivételes módon harmonizálódnak egymással. Czimmermann Topiák János haiku-zen rajzaival A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok 1918-tól napjainkigt 29
