Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok 1918-tól napjainkigt 27 ban nyomtatták. A Pomurska založba a muravidéki régió rangos kiadójának számított akkor, és felvállalta a magyar nemzetiség könyvkiadását is. A 70-es évek könyvterméséből a legtöbbet Gálics István grafikus- és festőművész illusztrált. Sajnos a muraszombati Pomurska založba kiadó nem adott ki bibliofil magyar könyveket, amelyek maradandó, esztétikailag is igényes kivitelezésben kerültek volna ki a nyomdából. A könyveket fűzve, 500-1000 példányban nyomtatták, egyenletes, fekete festékezéssel. Ezek a könyvek, kiadványok az elemi kritikát még elbírták. Tehát az olvasóközönség sem igényelt ennél többet. Ebben az időszakban jelentkezett a Tavaszvárás-nemzedék: Varga József és Szúnyogh Sándor költők, valamint Szórni Pál prózaíró. A Vajdaságból hozzánk települő Báti Zsuzsa újságíró pedig két önálló verseskötettel is jelentkezett. A 80-as években volt némi változás a könyvkultúra terén A 80-as évek közepétől volt némi változás a szlovéniai magyar könyvkiadásban. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet átvette a Muravidéki Nemzetiségi Önigazgatási Érdekközösségtől a magyar könyvkiadást és a könyvek terjesztését, ezenkívül felvállalta a magyarul írók kibontakoztatását is. Ehhez még anyagi kereteket is biztosított. A magyar könyvkiadásra a szlovén Művelődési Minisztériumtól kapott támogatást. Lassan megteremtődött a művészi könyv iránti igény is. A szlovéniai magyar irodalomban új írók, költők is jelentkeztek: Bence Lajos, Czimmermann Topiák János és Bence Utroša Gabriella, akik már igényelték a műveik kiadását. A 90-es évek hozták meg az igazi kibontakozást A 90-es évek hozták meg az igazi kibontakozást a muravidéki magyar könyvművészetben. Misztótfalusi Kis Miklós szavaival élve: „A mesterművet csak ahhoz értő mester tudja értékelni.” A muravidéki magyar könyvkiadásban egymásra találtak: a szerzők, a kiadó, a technikai szerkesztők és a nyomdászok. Új alkotókkal bővült az írói, költői csoportosulás, most jelentkezett: Halász Albert, Göncz László és Zágorec-Csuka Judit. A Népújság szerkesztőségében Meszelics László formatervező, technikai szerkesztő vette át többnyire a magyar kiadványok és könyvek formatervezését. O már szakemberként kezdte el a könyvtervezést, s ennek látható eredményei is voltak. 1995-ben Halász Albert magánkiadót alapított Studio Artis néven. A Studio Artisban nemcsak formatervezéssel, hanem könyvkiadással is foglalkoztak, illetve a könyvek nyomdai gondozását is ellátták. Ez a magánvállalkozás új mozzanatot jelentett Lendván. Halász Albert saját könyveit tervezte, illusztrálta és sajtó alá is rendezte. Hagymás Istvánnal együtt fotóillusztrációkat is készítettek. A 90-es években nagy változást jelentett az is, hogy a mura vidéki magyar könyveket nem a muraszombati Pomurska založba kiadónál nyomtatták, hanem Magyarországon, a győri Hazánk Könyvkiadónál. Ebben az időszakban a fűzött, vagyis a ragasztott könyvek mellett megjelentek már az igényesebb, vagyis a kötött, keménytáblás könyvek (pl. Halász Albert: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken, 1999; Bence Utrosa Gabriella: Ki lakik a sötétben?, 1996; Igét őrizve, antoló-
