Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
5. Interjúk
Többre vágytam 187- Kritikusaim közül néhányan a szememre vetették, hogy utánzók, főleg Weöres Sándort. Én ösztönösen alkottam meg a verseimet. A pedagógus vénám talán hozzájárult a versíráshoz. Nem akartam magasröptű gondolatokat megfogalmazni annak ellenére, hogy a gyermekverseimben is benne rejlik az egész valóság. De vannak benne egy kis tudatosság is, hogy a gyerekek ezeket a verseket olvassák, sőt szavalják és használják fel a tanításban. A gyermekverseim spontánul születtek, sokkal kevesebbet kellett rajtuk javítanom, mint a felnőtteknek szánt verseimen.- A gyermekverseit olvasva találtam néhány impresszionista jellegű tájleíró költeményt, amelyek nagyon Muravidék-központúak voltak. Még a kedvenc évszakait, a tavaszt és az őszt is ehhez a tájhoz köti. Ezek átmeneti versek a gyermekversek és a felnőtteknek szánt versek közül?- Valóban a verseim közt vannak olyanok is, amelyek a gyerekeknek és a felnőtteknek szólnak. Vannak átmeneti költeményeim is, amelyekben a gondolat esztétikai megfogalmazása más jellegű. A felnőtteknek szánt verseimben komolyabb dolgokkal is foglalkozom.- Ennyire gondolativá vált a költészete? Az itt élő magyarok gondjai és helyzete foglalkoztatja, míg a lágyabb húrjait háttérbe szorította. Visszajönnek-e ezek a mozzanatok a költeményeiben?- Nem tudom. Megmondom őszintén, hogy tudatosan visszafogtam a gyermekversírást, mert általában úgy kezeltek a kollégáim, írók, költők, irodalmárok, hogy jól van írok komolyabb verseket, de a gyermekversekben vagyok otthon. Később úgy éreztem, hogy egy kicsit lenézően, illetve lekezelve értékelték a költészetemet. Kísérleteztem új formákkal is, de ezek nem sikerültek. Általában a hagyományosabb versírás az én eszközöm. Szeretem, ha tiszta vizet öntenek a pohárba és a gondolatok tisztánlátását. A hagyományos versírás az én eszközöm.- Gyermekverseivel vált később felnőtt költővé, vagy már az induláskor a kettő összefonódott?- 1953-ban született meg az első versem, amely nem volt éppen gyermekvers, de a 60-as években már születtek ilyen jellegű versek is.- A magyar kultúra iránti vonzalma nagyon szerteágazó. Muraszombatban járt gimnáziumba, majd tanulmányait a Vajdaságban folytatta, sőt Budapesten az ELTE-n szerzett doktori címet. Muravidéken Ön az egyetlen magyar értelmiségi, aki ennyi magyar egyetemet és főiskolát felkeresett a tudásvágyával és kapcsolatokat is teremtett az említett fórumokkal. A történelem vagy a sorsa irányította ebbe az irányba?- Szeretek lépést tartani a korral. Sok mindenről le kell mondanom. De ehhez még az is kell, hogy az emberek megértő élettársa és családja legyen. Azt, hogy én ennyit utaztam, tanultam, előadásokra jártam, ahhoz az kellett, hogy ezt a családom megértse. A Muravidéken azt tapasztaltam, hogy érdektelenség és közöny van a saját kultúránk, szokásaink, anyanyelvűnk és öntudatunk iránt. Lehet, hogy ezt ösztönösen éreztem ezt, ezért többre vágytam Nem tudtam úgy élni, hogy csak a munDr. Varga József
