Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
168 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA A Szigeti veszedelem eposz horvát nyelvű fordítója Zrínyi Péter identitását több mint 330 év távlatából nagyon nehéz megítélni, de kétségtelen, hogy származása és neveltetése, valamint a kor, amelyben élt, azt sugallja, hogy kettős (horvát-magyar) identitású volt, hiszen 17. században a horvát és a magyar nép érdekei erősen összefonódtak, nemcsak a török hódítók kiűzése érdekében, hanem a függetlenségi harcokban is, amelyet a Habsburg Birodalom ellen vívtak. Kettős identitásában mindenképpen a horvát identitás volt az erősebb. 1660-ban először, és 1666-ban másodszor is lefordította Zrínyi Miklósnak, bátyjának, a Szigeti veszedelem című magyar nyelven írt eposzát horvát nyelvre. Ez is bizonyítja, hogy ismerte a magyar nyelvet, de a horvát mégiscsak fontosabb volt számára. Zrínyi Miklós halála után, 1665. januárjában horvát bánná nevezték ki. A horvát nyelvű Szigeti veszedelem tulajdonképpen nem is fordítás, hanem egyfajta átdolgozás. Felmerült az a lehetőség is, hogy Zrínyi Péter azért fordította le az eposzt horvát nyelvre, mert bántotta, hogy bátyja ezt nem horvátul írta meg. Az Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós c. kötet horvát fordítása Zrínyi Péter műve: Adrianskoga mora Syrena groff Zrinski Petar (Velence, 1660). Az „Adriai tenger szirénjei” tehát az Adriai tenger költőit jelentik. A magyar Syrena-kötetben Miklós Magyarország költője, mert az „Adriai tenger” akkor még az országhatárt mosta. Péter pedig a történelmi országon belül mindig is a nagy önállósággal bíró Horvátországé. De persze Miklós is „mind magyar, mind horvát” (Kovács Sándor Iván). Halála, nemzeti hős 1664-ben Zrínyi Péter és a vasvári békével elégedetlenkedő főurak felvetették Zrínyi Miklós királyságának a tervét is. Ebben Zrínyi Péter, a költő öccse mindenképpen segítője és bajtársa lett volna, ha Zrínyi Miklós ekkor tragikusan a vadkanbaleset által el nem huny. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában benne rejlettek a Zrínyiek célkitűzései is. Zrínyi Péter élete derekán dőlt ki tragikusan az élők sorából öt évvel később (1671), mint bátyja Miklós (1664), mielőtt még terveiket megvalósították volna. Zrínyi Péter mártírhalált halt, erőszakosan elvették az életét még mielőtt „véghöz vitte volna híres munkáját”, Zrínyi Miklós, a költő szavaival élve. A horvát nép hősének tekinti, és 1919-ben, amikor visszahozzák hamvait Bécsújhelyről (Wienemeustadt), méltón temetik el újra a zágrábi katedrálisban. 4. Zrínyi Ilona grófnő, nagyasszony, gróf Zrínyi Péter lánya, II. Rákóczi Ferenc édesanyja „ Szívesen társalogj az idegenekkel, aki másokat megbecsül, magamagát becsüli.” Zrínyi Ilona Élete és küldetése Zrínyi Ilona grófnő Ozaly várában született 1643-ban Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leányaként. 1666-ban ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez. Az ő nászuk Magyarország távoli régiói, a dunántúli és a felső-magyarországi között teremtett kapcsolatot. Három gyerekük született. György, Julianna és Ferenc. Férje 1676-ban meghalt, így harminchárom évesen özvegyen maradt. 1682-ben lett a fe
