Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
A Zrínyi főúri dinasztia kettős, horvát-magyar identitása 169 lesége a késmárki Thököly Imre grófnak, az ún. „kuruc királynak”. így második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek. Zrínyi Ilona katolikus hite ellenére gyűlölte a Habsburg házat, hiszen 1671-ben, a Wesselényi-összeeskiivés miatt végezték ki édesapját, Zrínyi Péter grófot. Férje, Thököly Imre a törökök fogságába került, és rabláncon vitték Nándorfehérvárra 1685-ben. Zrínyi Ilona így Munkácson maradt két gyermekével, és három évig védte Munkács várát a császári csapatok ostroma, Antonio Caraffa generális csapatai ellenében. 1688-ban kénytelen volt a várat feladni. A munkácsi nagyaszszony a környező országok rokonszenvét is elnyerte. Francia és holland újságok címlapján jelent meg a hír: „ Ragotzi hercegnő nem adja meg magát! Helena Zrínyi Európa legbátrabb asszonya!” Kivívta az egész keresztény világ csodálatát. XIV. Lajos francia király kijelentette, hogy: „Európa legbátrabb asszonya!” A vár védői amnesztiát kaptak a császártól, de Zrínyi Ilonának Bécsbe kellett mennie a gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértették, a gyermekeit elvették tőle, őt pedig az Orsolyaszüzek zárdájába internálták. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba, Csehországba vitték, egy jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1691-ben Thököly fogolycserével megmentette, és ettől kezdve a Thököly-emigráció sorsában élt, 1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Búcsúlevelet írt fiának, II. Rákóczi Ferencnek, amelyet ő valószínűleg sosem kapott meg. Férje mellett száműzetésben halt meg Kis-Azsiában, Nikodémiában, 1703. február 18-án, nem sokkal a Rákóczi-szabadságharc kitörése előtt. Hamvait 1906-ban hozták haza, és a kassai Szent Erzsébet székesegyházban helyezték örök nyugalomra fia hamvaival együtt. Európa legbátrabb nagyasszonya és hőse a 17. században Méltán nevezzük Zrínyi Ilonát nagyasszonynak, hőslelkű asszonynak, bátor nőnek, hiszen kiemelkedett korának asszonyai közül, talán éppen ezekkel a tulajdonságaival, hiszen jövőt formáló nagyasszonynak számított. Szellemi arcát a cselekvésvágy (családalapítás a sárospataki várban és Munkács várának a védelme), a tenni akarás vágya jellemzi (vállalja a száműzetést férje oldalán). Tűrte a szenvedéseket, pedig élete 60 éve alatt mennyi csapás érte! Édesapját, Zrínyi Pétert megszégyenítően kivégezték; családját meghurcolták; első férje (I. Rákóczi Ferenc) betegsége, majd halála; gyermekeinek árvasága, majd kegyetlen elszakítása tőle, második férjétől, Thököly Imrétől való háborús távolléte, majd hosszú évekre Törökországba Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt (1859). Vászon, olaj, 146,5 x 185 cm. Magyar Nemzeti Galéria
