Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
József Attila költészetének posztmodern hatása... 151 meg: a csalódás motívuma, az identitáskeresés gyötrelmei, a megváltás élményének a keresése és misszionálása, a kulturális emlékek és hagyományok megbecsülése, valamint az adott kor társadalmába és annak korszellemébe való emancipatív beépülés hiánya. Báti Zsuzsa, Zágorec-Csuka Judit, Bence Lajos, Göncz László és Varga József költőzseniként tisztelik József Attilát, s ezt ki is hangsúlyozzák akár pesszimista, akár optimista hangnemben a verseikben. A muravidéki költőket József Attila költészete abban erősíti meg, hogy vállalják közös sorsukat - közösségteremtésüket, az identitásépítésüket, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a nemzet mindig abból az erős erkölcsi kötelékekből épül, amit a kultúra és a hagyomány teremt meg. József Attila egyéni szenvedéseit megélve egyetemes érvényű költészetet teremtett. Juhász Gyula jóslata mégis beigazolódott, amelyet József Attila költészetéről írt a Szépség koldusa verseskötetének előszavában: „Isten kegyelméből való költő, akit a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazibbjai közé fog emelni. ” És mennyire beteljesült a jóslata. (2005) Irodalom Báti Zsuzsa: Útravaló, Szabadka, Forum Könyvkiadó, 1979. Bence Lajos: Rá-olvasások, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2000. Fodor András: így élt József Attila, Budapest, Móra Könyvkiadó, 1980. Kiss Endre: Globalizáció és/vagy posztmodern. Tanulmányok a jelen elméletéről. (A posztmodern elemei a misszionálás szemszögéből, 158-169. o., Általános evolúciós elmélet a posztmodern gondolkodás összefüggésében, 132-158. o.) Budapest-Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, 2003. Súdió Kiadó, 2005. Költőnk és kora. József Attila emlékév 2005, Budapest, Aspy Stúdió, 2005. (szerk. Asperján György és Szabó B. István, tanulmány: Tverdota György). Nemzeti évfordulóink 2005, Budapest, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2005. Vágó Márta: József Attila. Budapest, Nórán Kiadó Kft., 2005. Zágorec-Csuka Judit: Viharverten, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1997. Kitaszítottság Európában Márai Sándor: Idegen emberek, regény, Budapest, Flelikon, 2005. Márai Sándornak 1930-ban jelent meg először az Idegen emberek című regénye, amelyben a szerző arra keresi a választ, hogy hogyan lehet élni idegenként idegenben. A főhős identitáskeresése összefonódik az európai identitás keresésével is, amely a mai léthelyzetben is aktuálissá vált. „Én magyar vagyok. Ez itt Európa. Most senki nem tud rólam. S hallatlan biztonságérzet fogta el, diadalmas nyugalom. Tegnap még Berlinben voltam.” A főhős tizenegy hónap után indul el Berlin-
