Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
3. Nemzetiségi könyvtárügy
122 A MURAVIDÉKl MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA politikájának. Ezzel az őj projekttel egy új fejlesztési program és stratégia alakulhatna ki a nemzetiségi könyvtárügyben a Muravidéken, Lendván és a nemzetiségileg vegyesen lakott területen kistérségi könyvtáraiban (helyi fiókkönyvtárokban). Meghatározná a nemzetiségi könyvtárak innovációs potenciálját. A kialakult hatásmechanizmusával valami egészen újat hozhatna a nemzetiségi könyvtárak szolgáltatásában. A hungarica részleg egy új irányt is jelentene a nemzetiségi könyvtárügyben. Szlovéniában közel 130 000 magyar nyelvű dokumentum áll az olvasók rendelkezésére. A lakosság számarányához képest minden magyar olvasóra kb. 20 magyar könyv áll rendlekezésre. A magyar nemzetiség számára a Szlovén alkotmány biztosítja azokat a különjogokat, amelyek alapján nemzetiségi könyvtárnak, illetve nemzetiségi programmal működő könyvtárnak minősülnek. A pozitív diszkrimináció elvére építkezve folyik a szlovéniai magyar, vagyis nemzetiségi könyvtárügy. A multikulturális (szlovén-magyar) környezetben a nemzetiségi könyvtáraknak flekszibilisnek kell lenniük a szlovén környezetben, ugyanakkor partnerként kell viselkedniük a magyarországi könyvtárakkal és kulturális intézményekkel, amelyekkel együttműködnek. (2010) Az Európai Unió egy új út a magyar nemzetiség és a nemzetiségi könyvtárügy számára Szlovéniában 1.Bevezető Európa nem cél (Hegel), mint szélesebb haza, hanem út, ezért nehéz meghatározni a határait. Az Európai Unió vezetői 2000-ben fogadták el az Európai Alapjogi Chartát, amely nagyobb védelmet nyújt a regionális és kisebbségi nyelveknek, függetlenül attól, hogy ezek az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartoznak-e. Fontosnak tartom, hogy a muravidéki magyarság nyelve is ezek között a keretek közt fejlődjön, mivel kisebbségi nyelvről van szó. Az Európai Unió keretei közt látok lehetőséget ahhoz, hogy a muravidéki magyarság az úgynevezett intelligens muravidéki régióhoz tartozzon, amely szerintem az információs társadalom és az innovációs társadalom programjának regionális megvalósulása volna. Ez a régió az Európai Unió által is intenzív és kreatív életfeltételeket teremthet, amelyben dominánssá válhat az e-gazdaság ás a digitális közigazgatás is. Az áru és a tőke áramlata helyett az információk és a tudások áramlása kaphatna komoly szerepet, amely által versenyképességet teremthetnek a térségben. A magyar nemzetiség számára fontosnak tartanám Lendván megépíteni az új multikulturális könyvtárat, amely megerősítené az információs társadalom fejlődését, és alapul szolgálhatna a magyarság identitásépítésében, valamint a közös élettér (szlovén, magyar, horvát) megteremtésében. Az új könyvtár megépítéséhez anyagi forrást kellene szerezni az
