Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
3. Nemzetiségi könyvtárügy
Az Európai Unió egy új út a magyar nemzetiség és... 123 Európai Uniótól, hiszen az intézmény integrálhatná a magyar nemzetiséget egy szélesebb régióba, sőt a digitális, online utak használatával egész Európához csatlakozhatna értékes gyűjteményével, amelyet digitalizálva továbbíthatnának a térségben. Az új könyvtár a közös kultúrák tere is volna, ahol kielégíthetné tudásvágyát és szórakozhatna is a muravidéki magyarság, ahol megértik a nyelvét és azt is amit gondol, megértést kaphatna és ahol jól érezhetné magát. Szerintem a muravidéki magyarság egyeztetni tudja a stratégiáját az Európai Unió célkitűzéseivel, hiszen a magyar nemzetiség magában hordozza a kivételes értékeit, amelyre az Európai Unión tagállamainak is szüksége van az európai identitás megteremtéséhez. Az Európai Unió és a vele terjedő globalizmus kinyitotta a határokat, de ezzel versenyképessé tette a piaci és intellektuális tereket a muravidéki magyar nemzetiség számára is. A fiataloknak elsősorban mindezt lehetőségnek kell felfogniuk, hogy a megszerzett tudásukkal akár elmenni, de Európa más országaiban megszerzett tudással visszajönni is tudjanak. Szerintem az Európai Unió, ahogy Hegel mondta, főleg a fiatalok számára egy új út, hiszen nincsenek megterhelve a múlttal és a 20. század nehéz történelmével, hanem az adott történelmi szituációt lehetőségként kell felfogniuk. Véleményem szerint 2004-től az Európai Unióhoz való csatlakozástól sokkal nagyobb teret és felelőséggel megadott lehetőségeket kaphat a muravidék i magyar nemzetiség a kibontakozáshoz az Európai Unió térségében. A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak nem működhetnek megfelelő könyvtári stratégia nélkül, jövőjük pedig elsősorban a digitális könyvtári adatbázisok elérhetőségeitől, építésétől és szolgáltatásaik cseréjétől is függ, mindenképpen be kell épülniük a Magyar Elektronikus Könyvtár hálózati rendszerébe. A könyvtári stratégia építené magyar-magyar kapcsolatokat és digitális utak kiépítését is tervszerűbbé tenné. A nemzetiségi könyvtáraknak a jövőben mint intézményeknek a pályázatok területén is újabb partnerkapcsolatokat kell létrehozniuk és hatékonyabb tenniük a projektorientált könyvtári munkát. A nemzetiségi könyvtárak fő célja az egész életen át tartó tanulás feltételeinek fejlesztése, a könyvtár és a kétnyelvű oktatási intézmények közötti együttműködés megalapozását célozná meg. A magyar nyelv oktatását erősíthetné közéleti szinten. Új szolgáltatásokat nyújthatna Európai Uniós támogatással, pl. a magyar nyelv oktatása megfelelően beszerzett magyar nyelvkönyvek, segédkönyvek és auduovizuális eszközök által, főleg azoknak, akik igénylik és a nemzetiségi program bővítésével (nem csak olvasásnépszerűsítő író-olvasó találkozók szervezésével). A nemzetiségi könyvtárakon belül létrehozott Hungarica részlegek arra szolgálnának, hogy egy speciális magyar gyűjtemény kerete által mindazokkal a felmerülő problémákkal kapcsolatban, amelyek a magyar nemzetiséget érintik, megpróbáljon a könyvtár a magyar gyűjteményével kielégítően szolgáltatni (nyelvkönyvek, refeernsz könyvek, nemzetiségi szakirodalom, jogszabályok és kisebbségkutatási adatok, információk, szakirodalom stb.), és ez által enyhíteni mindazt a káoszt és hiányt, amely a magyar nemzetiség mindennapjaiban felmerül. 2. Helyzetkép 1989-ben Magyarországon és 1991-ben Szlovéniában űj korszak vette kezdetét a magyar és nemzetiségi könyvtárügy területén. A magyar közösségek maguk mögött hagyták a szocializmus korszakának kisebbségeket sújtó regionális történeteit.
