Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Muravidék megszállása
47, letenyei járásából 1 község. Az 1919 januárjában az alsólendvai járásból kialakított belatinci járás 26 községből állt. E községek számát is magába foglalta az alsólendvai 47 község. Tehát összességében 170 település, köztük két járási székhely került idegen megszállás alá.74 A Muravidékre bevonult főerők a muraszerdahelyi (Mursko Središče) hídon át érkeztek. Az Alsólendvát és környékét megszálló hadosztály főparancsnoka Uljanič tábornok volt. A megszálló katonaság a területre érkezve teljes hadikészültségbe helyezte magát, lövészárkokat épített ki. Nehézfegyvereit alkalmazás szempontjából kedvező ütegállásokba telepítette. Alsólendván négy ágyút telepítettek a bükkhegyi “Lármafához”. Később onnan áttelepítették a vár körüli Csontos út végén lévő Szent János-szobor mögé. Ősszel pedig Alsólakosba (D. Lakos) és Petesházára (Petišovci) helyezték át őket. Önálló híradó vonalakat alakítottak ki maguknak. Őrjáratokat szerveztek a községekben és a külső területeken egyaránt. A megszállt terület határait magyar, osztrák és saját területeik felé egyaránt lezárták. Olyan helyzetet teremtettek, mint a harctéri körülmények. Ennek kialakításában minden bizonnyal közrejátszott az 1919. év eleji muraszombati csata is, amikor a Jurišič kapitány által vezetett különítményt főleg a helyi lakosság soraiból összetevődő katonaság kiverte. A megszállók elejét akarták venni egy hasonló összecsapásnak. A megszállással együtt megkezdődött a győztesek ünneplése is. Az 1918. augusztus 12-én kezdődött katonai akció néhány nap alatt minden különösebb esemény, ellenállás nélkül végétért. Az esemény kezdetét követő első vasárnapon, augusztus 17-én nagygyűlést tartottak Belatincon (Beltinci). Ezen a katonai hatóságok hivatalosan bejelentették Muraköz megszállását és a nevét Prekmurjére változtatták. A nagygyűlésen résztvett Srečko Lajnšic, Prekmurje első kormánybiztosa is. Ő külön köszönetét mondott a “Száva” és “Dráva” hadosztályok katonáinak a terület elfoglalásáért.75 Az ünneplés 1918. augusztus 25-én Muraszombaton (Murska Sobota) folytatódott. Itt a belatincitől eltérően azok a személyek voltak a meghatározók, akik a külső szlovén erőkkel szervezkedve segítették elő a megszállást. Lajnšic ezen a rendezvényen mint a szlovén nemzeti altanács tagja vett részt. Klekl József és a megszállt területről származó társai mellett jelen voltak a szlovének katonai vezetői, Mulček és Sagadin századosok. Ugyanitt mutatkozott be a muraszombati (Murska Sobota) katonai körzet parancsnoka, Dercaki alezredes is. A nagygyűlés határozatot fogadott el, amit azonnal táviratilag Belgrádba küldtek. A táviratban köszönetüket fejezték ki Péter királynak és Sándor régens-főhercegnek, hogy segítségükre voltak pári77
