Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A muravidékiek nélkül, de nevükben
kat nyújt az angol diplomáciai iratok tanulmányozása.65 A béketárgyalásokat megelőző előkészítő iratokban és a brit delegátus első állásfoglalásában az található, hogy a jugoszláv-magyar határ nyugati részén a Dráva képezze a határt a Mura torkolatáig, onnan pedig a Mura folyó Radkersburgig. Külön kiemelte, hogy “Muramellék” (Muravidék), a Mura folyó és Szentgotthárd között lévő “kis szlovén körzet kényelmetlen kiszögellést” jelentene a két ország határszakaszán. Hasonló álláspontra jutott a Legfelső Tanács által alakított, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén államok határkérdéseit tanulmányozó bizottság is. Az 1919. április 6-i előterjesztés szerint Muraközt a jugoszláv államhoz javasolta csatolni. Fő indokként azt hozta fel, hogy "... lakossága csaknem kizárólag délszláv”. Természetesen érv volt a kialakult helyzet is. Ekkorra már a horvátok megszállták a területet, de a megszállás mint egyedüli indok elismerése nyíltan az önrendelkezési elv elvetését jelentette volna. “Muramellék”, vagyis Muravidék esetében kiemelte, hogy itt a “népfajok keveredése miatt” lehetetlen a határ megállapítása. Természetes határnak a Murát kell meghagyni. A Muravidék jugoszláv államhoz való csatolása hátrányt jelentett mert “... egy merészen kiugró terület”. A muravidéki szlávok (vendek) iránti jugoszláv érdeklődést a steier tartományban élő szlovéneket képviselő maribori (marburgi) Nemzeti Tanács keltette fel. Ebben a folyamatban meghatározó személyiség volt Matija Slavič, aki muravidéki elvbarátaival, Klekl Józseffel, Godina Józseffel, Jerič Ivánnal együtt Muravidéket önálló szlovén tartományi szintre akarta emelni. A Magyarországon 1919 márciusában bekövetkezett rendszerváltás, a kommunista hatalom megdöntése, a kommunizmus terjedésének megakadályozása, Szovjet-Oroszország elszigetelése Franciaország fő külpolitikai törekvésévé vált, ehhez szövetségeseket keresett. Felkérésre a Szerb-Horvát-Szlovén állam hajlandóságot mutatott a kommunizmus megdöntésében fegyveresen is résztvenni, bár a kért három hadosztályból csak egyet ajánlott fel a belső feszültségek, sztrájkok miatt. Azzal, hogy a jugoszláv kormány hajlandóságot mutatott a kommunista Magyarországgal szembeni fellépésre, a béketárgyalásokon meghatározó szerepet vivő Franciaország támogatását jobban megnyerte. A jugoszláv államot körülvevő antant szövetségeseket nem lehetett megrövidíteni területi követeléseikben. A békekonferencia elismerte Olaszország és Románia követeléseit. így a Szerb-Horvát-Szlovén államnak le kellett mondani Romániával szemben Bánátról, de nagyobb területet kapott a magyarok rovására Bácskából. Az olaszok kapták Isztriát, az Isonzó völgyét, Klagenfurt környékét, helyette a horvátok és a szlovének megkapták ugyancsak a magyar terű