Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A muravidékiek nélkül, de nevükben
Kérték a miniszterelnökhelyettestől, hogy a szerb katonaság szállja meg Muravidéket és csatolják a területet az új jugoszláv államhoz. Portié azt válaszolta a kérésre, hogy a Muravidék ügye kedvező elintézést fog nyerni. Közölte azt is, hogy a béketárgyaláson részt vesz Slavič, aki kedvezően befolyásolja kérésüket. Portié viszont kérésüket támogatta abban, hogy jugoszláv gépek röpcédulákat szórhassanak le Muravidéken. A küldöttség útja során más befolyásos személyeket is felkeresett, előadták az előzőkben foglaltat. A megkeresettek között volt Anton Korošec, a szlovén területről származó első alelnök, továbbá Kramer miniszter. Mindenkitől türelemre intő választ kaptak.62 1919. május első napjaiban, a ljubljanai és a belgrádi küldetés után ismét tanácskozásra került sor Ljutomerben (Luttenberg). Ezen Rudolf Maister tábornok, Vekoszlav Kukovec, Jerič Iván, Godina József, Kühár Mihály és egy Vörös nevű hadnagy vett részt. Vörös papnövendék volt Szombathelyen, de a Tanácsköztársaság alatt a papi iskolát felszámolták és a Ljutomerben szervezkedőkhöz csatlakozott. A tanácskozáson Maister tábornok közölte a Muravidékről származókkal, hogy elhatározta csapataival Muravidék “felszabadítását”. Ezt a muravidékiek lelkesen fogadták, hisz eddigi terveik megvalósítását látták benne. A tervük végrehajtását úgy szervezték, hogy abban Maister csapatának és a Godina vezette muravidékieknek is összehangolt szerepe legyen. Godina csoportja azt a feladatot kapta, hogy toborozzon Muravidékről “légionáriusokat”. Létszámukat mintegy száz főben állapították meg. Ez a csoport kapta feladatul a Murán át a fegyveres betörést. Muravidéken át kellett volna venniük Muraszombat székhellyel a hatalmat. Fellépésükkel azt akarták kinyilvánítani, hogy népakaratból cselekszenek. A velük szemben fellépő magyar csapatok ellen Maister tábornokot tervezték segítségül hívni. Tehát a terület elszakitását, a létesítendő szlovén államhoz való csatolását népakaratnak akarták feltüntetni. Ebben minden bizonnyal benne volt a főleg muravidéki fiatalokból álló csoport türelmetlensége. A Ljubljanában és Belgrádban kapott ígéret és a türelemre intés kevés volt számukra. De a tervben benne volt Maister tábornok katonai vágya, hogy ne csak a steier tartomány szlovénlakta része felett szerezzen hatalmat, hanem az azzal határos magyar területeken is. A Godina József vezette csoport lelkes szervezőmunkába kezdett. Futárok útján tartotta a kapcsolatot a Muravidéken lévő szimpatizánsaikkal. Az ő segítségükkel megkezdődött az önmagukat “légionáriusok”-nak nevező fegyveres csoport szervezése, főleg a terület Zala megyei részeiről. A szervezésben különösen kitűnt ifjú Erjavec Mihály murabaráti (bratonci) lakos, aki megelőzőleg Laibachban (Ljubljanában) tanult. Az előkészületek68
