Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Autonómia-tervek

lést a határokon kívülről szorgalmazták, ezt a steier területek szlovénjait tömörítő maribori Nemzeti Tanács kezdeményezte. Hozzájuk csatlakozott néhány Muravidékről származó szlovén (vend). Ők nemcsak autonómiára buzdítottak, hanem Magyarországból való kiszakadásra és közös jugoszláv államba való egyesülésre is.

Muravidék magyar és szlovén lakosságát 1919 első hónapjaiban az autonómiánál sokkal jobban érdekelte a napirenden lévő földreform, a közelgő választások. Az 1919. február 16-án kihirdetett néptörvény szabályozta a “földművelő nép földhöz juttatását”. A birtokok felső határát 500 katasztrális holdban jelölték meg, a többit kártalanítás ellenében kisajátították. Kedvezően szabályozták a földdel nem rendelkezők földhöz juttatását. A földreformban, a kiosztásban példaként élenjárt Károlyi Mihály gróf köztársasági elnök, aki elsőként kezdte meg saját birtokain a földosztást. A többségében nincstelen muravidék! lakosság kénytelen volt minden évben lakásától távolra mezőgazdasági idénymunkára menni, ezért most a földreformban lehetőséget látott felemelkedésére.

1919. március elején néptörvény mondta ki a nemzetgyűlési választások megtartását. A választásokat április 13-ra tűzték ki. Az országban sorra alakultak a pártok. A Muravidéken elsőként a kisgazdapárt bontott zászlót, másodikként a szociáldemokrata párt jelent meg. Velük szemben alakult meg a keresztény ellenzéki blokk. A legnagyobb tömegeket mozgósító kisgazda és a szociáldemokrata párt között indult meg a versengés a lakossági szavazatok elnyeréséért.

Kisgazdapárt néven két csoport is indult. Az egyik az ellenzékhez tartozó Országos Földműves Párt volt, a másik pedig a nagyatádi Szabó István miniszter vezette Kisgazda Párt. 1919. március 17-én a Vendvidéken működő kisgazda párt 10 órára gyűlést hívott össze Muraszombatba. Azt akarták eldönteni, hogy a közelgő választáson a kormányban lévőket, vagy az ellenzéket támogassák szavazataikkal. Nagyszámú tömeg gyűlt össze Muraszombatban helybeliekből és vidékről. A gyűlést Junkuncz állatorvos nyitotta meg. Megnyitójában a tömeget “Uraim!” megszólítással szólította meg. A nagy számban jelenlévő szociáldemokraták erre lehurrogták és “Elvtársaim!” kifejezésre módosították. Junkucz újból “Uraim!” megszólítással akarta folytatni beszédét, de erre valaki azt kiáltotta “Készültség! Lőni!”. A tömeg menekülni kezdett, de a szociáldemokraták befolyása alatt álló helyi nemzetőrség a tömeg után lőtt. 4-5 ember megsebesült. A lövöldözésre a helyszínre érkezett a katonaság géppuskákkal, de nem volt okuk a beavatkozásra. Az a vélemény alakult ki, hogy a szociáldemokraták így akarták megakadályozni ellenfelük szerveződését. A fegyverüket használó nemzetőrök azzal magyarázták tettüket, hogy valaki a tömegből rájuk lőtt és az elhangzott beszéd “királypárti ízű volt”. Az utóbbi állítás valótlanságát az is jelzi, hogy a beszéd a megszólítás után el sem kezdődött.58