Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A muravidékiek nélkül, de nevükben
A muravidékiek nélkül, de nevükben 1919 első hónapjaiban nagy változások mentek végbe az országos és nemzetközi eseményekben egyaránt. Magyarország polgári demokratikus kormánya lemondásra kényszerült az antanthatalmak túlzó területi követeléseinek hatására. Az antanthatalmaknak megalakulásuktól kezdve sok engedményt tevő Károlyi, majd Berenkey-kormányok megelégelték a területi követeléseket. Nem vállalták annak felelősségét, hogy Kelet-Magyarországon újabb területeket ürítsenek ki a Tiszáig, inkább lemondtak. 1919. március 21-én a szocialistákból és kommunistákból alakult kormány, a Kormányzótanács vette át a hatalmat. Az új kormány felvette a harcot a határok megvédéséért, de belpolitikáját a szélsőséges baloldaliság, a radikalizmus jellemezte. A megelőző kormányokhoz képest korlátozta a szabad vallásgyakorlást. Az egyházi javakat kisajátította. Állami tulajdonba vette, államosította a nagy és kis üzemeket. Korlátozta a szabadságjogokat. A választójog gyakorlásából kizárta a vagyonos osztályokat. Csökkentette a bíróságok szerepét, a törvénykezést, főleg a büntetőbíráskodást “statáriális” úton intézte. Csehszlovákia és Románia támadásával súlyosbodott az amúgy is súlyos gazdasági helyzet, a lakosság ellátottsága. A korábban elkezdett földosztás helyébe a termőföld szövetkezeti kezelésbe adását állították. Mindez ellenszenvet ébresztett a lakosságban az új hatalom iránt. Nemzetközileg fontos körülménynek számított, hogy 1919. január 18-án Párizsban ünnepélyes keretek között megnyílt a békekonferencia. A győztes antanthatalmak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán mint “szövetséges főhatalmak” volt háborús szövetségeseiktől több döntési jogot követeltek és kaptak maguknak. Amit elértek a harctereken, azt szerződésbe kívánták rögzíteni, sőt egyes helyeken még többet is. A diplomácia színfalai mögött megindult a küzdelem az újabb területekért. Románia, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén állam már 1919. február 6-án benyújtották a békekonferenciához Magyarországgal szembeni területi követeléseiket. Egyben tiltakoztak a magyar részről több fórumon felvetett népszavazás esetleges elrendelése ellen. Ezek a magyar és nemzetközi események voltak meghatározó hatással a muraközi történésekre. Sajátos események zajlottak le Muravidéken, a szomszédos volt Steier és Krajna osztrák tartományokban és a béketárgyalásokon. A Magyarországon 1919. március 21-én létrejött új államforma, a tanácsköztársaság politikai megnyilatkozásában, törvényeiben széles jogokat dekla-
