Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Vendvidék, Muravidék

koztatására csak csekély mértékben volt lehetőség, ezért e vidékről évente nagy számban áramlott ki idénymunkára főleg a dunántúli magyar területekre. Ezenkívül a vend idénymunkások (“sommásmunkások”) megtalálhatók voltak Bácskában, Ausztria németek lakta tartományaiban is. Összefoglalóan úgy is lehet mondani, mindenhol voltak, a csak tőlük délre lévő szlovén és horvát területeken nem. 1919-ig ez a kapcsolati forma a munkaerő-foglalkoztatás, a munkalehetőség biztosítása volt a legerősebb, amely e vidéket Magyarországhoz vonzotta. Ez a vidék lakossága számára is minden nap érzékelhető volt. Magyarország biztosította az ipari és kereskedelmi cikkekkel való ellátást is.

Sajátosan alakult a Vendvidék kulturális fejlődése. 1919-ig szerény, belső önfejlődés jellemezte. Nyelve, bár sok rokonságot mutat a környező szlovénekével, horvátokéval, mégis lényeges kérdésekben eltér tőle, ami megértési nehézséget okozott. így a lakosságra legnagyobb hatást gyakorló papoknak a horvát és szlovén nyelvű egyházi könyveket vendre kellett fordítani. Ezek a fordítások imakönyvekként láttak napvilágot és lettek az első vend nyelvű irodalommá.

A vallásos könyvek fordításában a legjelentősebb Küzmics Miklós felsőszentbenedeki katolikus papnak, a “Tótság” esperesének fordítói munkássága. Szily János szombathelyi megyéspüspök 1780-ban püspöki látogatást (“visitatio canonica”) tett a vidéken. A püspök, látva a vend nép vallása és kultúrája gyakorlásának nehézségeit, utasítást adott Küzmics Miklósnak a vallásos könyvek vend nyelvre való lefordítására.

A püspöki rendelkezésre és anyagi támogatással Küzmics a korabeli feljegyzést idézve: "... az egész esztendőre szolgáló Evangéliumokat vendus nyelvre fordította, s Méltós. C’ágos” - a szerző) Szily János szombathelyi püspök bőkezűségéből kinyomtatta”.31

Küzmics Miklós esperes fordítói és kiadói munkásságához kapcsolódott a katekizmusok, “vasárnapi” és “ünnepi” evangéliumok, az “imádságos” könyvek megjelenése, valamint a vend “ábécés” könyv megalkotása is. A Küzmics-fordítások azóta mintegy húsz kiadást értek meg, az imádságoskönyv a Vendvidék legnagyobb számban elterjedt kiadványai közé tartozik.

A vidék csekély számú vend nyelvű kiadványa ellenére nehezen talált utat hozzájuk a tőlük délre lévő szlovén irodalom. Ennek oka kettős volt: részint a Mura folyó okozta kapcsolattartási nehézség, részint pedig a nyelvi elkülönülés. Ezért a szlovén részeken szerveződő “Slovenska Maticá”nak, mely kulturális intézmény volt, csak néhány vend pap lett a tagja. Nagyobb hatással volt a vallási irodalmat terjesztő Družba Sv. Mohorja (“Szent Mohor Társulat”). E társulat tagsága csak a pár százas nagyságrendet érte

3 9