Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Vendvidék, Muravidék
el. Az összlakossághoz viszonyítva elenyésző arányt képviseltek, mégis hatással voltak a délszláv népekhez való tartozás ébredésében. Kizárólagosan szlovén nyelvű kiadványaikat csak kis számban tudták terjeszteni. A Mohor-kiadványok terjesztője, a bennük foglalt szláv nemzeti érzület képviselője a vidék néhány katolikus papja lett. Ebből a körből az ismertebbek: Ivanóczy Ferenc csendlaki (Tišina) katolikus esperes, Basa István bagonyai (Bogojina), Kühár József belatinci (Beltinci) lelkész és Klekl József, ekkor már nyugállományú katolikus lelkész. Az első világháborút megelőző szlovén nemzetiségi mozgalmat és a világháborút követőket leginkább Klekl József befolyásolta.* A magyar közigazgatási szervek és az egyházi vezetők, látva a szlovén hatások erősödését és terjedését, gátat akartak szabni annak. Mozgalmat hirdettek az “ősi vend” nyelvű vallásos irodalom újraélesztésére. Ezt anyagilag a magyar hatóságok és a szombathelyi megyéspüspök egyaránt támogatták. Vend dialektusú hetilap és kalendáriumok jelentek meg. A vend nyelvű kiadványok virágzása a XVIII. század után ismét fellendült. A millennium évében - 1896-ban -, a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóján Perestó (Pertoéa) községben "vend-ház" épült a vend építészet bemutatására, annak megörökítésére. Az építés költségeit teljes egészében Vas vármegye közgyűlése fizette, ami jelezte a magyar hivatalos szervek jó viszonyát és segitő támogatását a vendség felé. A magyar támogatásban természetesen benne volt a vend nép iránti rokonszenv, a segíteni akarás, de mellette élt az a törekvés is, hogy megakadályozzák más szláv népekkel a kapcsolat szorosabbra fűzését, a magyaroktól * Klekl József (Krajna, 1874. október 13. - Murska Sobota, 1948. május 30.) Pap, politikus és vallásos költő. Iskoláit Kőszegen és Szombathelyen végezte. 1897-ben szentelték katolikus pappá Szombathelyen. A szláv nézetek önálló törekvését elfogadta, annak terjesztője volt. Kezdetben az azonos nézeteket valló Ivanóczy Ferenc csendlaki (Tišina) plébános mellett volt káplán, majd Szentsebestyénben (Pečarovici) önálló plébános. Egyházi felettesei többször kifogásolták a pánszláv mozgalomban való aktiv részvételét, ezért 1910- ben egészségi okokra hivatkozva nyugdíjba vonult. Ezt köveőten minden idejét és lehetőségét a szláv mozgalom szolgálatába állította. Megjelentette a “Novine” című lapot és vallásos tartalmú kiadványokat adott ki. A szláv törekvések pénzügyi alapjának megteremtésére Cserföldön (Črenšovci) hitelszövetkezetet alapított. Az első világháború után Vendvidéken a szláv törekvések meghatározó személye volt. Jelentős szerepe volt Muravidék katonai megszállásának előkészítésében, e terület Magyarországtól való elcsatolásában. A második világháború alatt Muravidék Magyarországhoz csatolása után vele és társaival szemben (Ivan Jeric, Kühár Mihály...) a magyar hatóságok felségsértés, a magyar nemzet megbecsülése elleni és más bűncselekmények elkövetése miatt eljárást indítottak. Azonban a cselekmények óta eltelt hosszú időre - több mint húsz évre - való tekintettel a büntető eljárást megszüntették.32 40
