Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A belgrádi katonai egyezmény
A belgrádi katonai egyezmény Az 1918. október végén hatalomra került Károlyi-kormány programjából következően, mely az azonnali egyoldalú fegyverletételt, a németekkel való szövetség felbontását, a harcterekről a katonák hazahozatalát hirdette meg, november elejére súlyos helyzet alakult ki az ország déli határain. A déli határrészen védelemben álló 11. német hadsereg a Duna vonalát feladva elvonult a Romániában lévő Mackensen tábornagy vezette német hadsereghez, vele egyesült. A 11. hadtestet, amely a monarchia közös (k.u.k.) katonasága volt, hazájába (Csehország és Galicia) szállították. A magyar katonaság egységeit részben leszerelték, részben a magyar katonai kormányzat állásfoglalására való tekintettel szétszéledtek. A Dunai-flottilla pedig Budapestre hajózott. Tehát Magyarország déli határai teljesen védtelenek voltak.15 A monarchia többi hadseregei sem voltak kedvező helyzetben, összeomlásuk rövid időn belül bekövetkezhetett. A monarchia és az antant részéről megbizott Olaszország között rövidesen megtörtént a fegyverszüneti egyezmény aláírása. Erre 1918. november 3-án Olaszországban, a Padova melletti Villa Gistiben került sor. Az antantot Vittorio Armando Diaz tábornok, az olasz hadsereg főparancsnoka és Badogio olasz tábornokok képviselték, míg a monarchiát Weber tábornok. A padovai fegyverszüneti egyezményt előzetesen az antant tagjai együttesen dolgozták ki. Azonban részletes fegyverszüneti vonalat csak az Olaszországgal szemben álló monarchiái csapatoknál határoztak meg. Ezért csak Tirol, Karintia, Krajna, Istria és Dalmácia vonatkozásában jelölték meg a vonalakat. A tárgyalást vezető Diaz tábornok azt is közölte, hogy a balkáni frontszakaszon nem lesz külön fegyverszüneti rendezés, vagyis az antanthatalmak a fegyverszünetet vonatkoztatják Magyarországra is, annak külön hozzájárulása nélkül. Ennek megfelelően a magyar kormány katonai képviselői 1918. november 3-án jelentkeztek Belgrádban a francia hadsereg előőrseinél. A magyar katonai küldöttség hamarosan megkapta Francois Franchet d’ Esperey francia marsaiból, az antant balkáni csapatainak főparancsnokától a választ. Kijelentette, hogy ő van felhatalmazva a Balkánon a fegyverszünet megkötésére. Közölte a feltételeket is, melyek az azonnali magyar fegyverletétel, a szövetséges csapatok szabad mozgása Magyarországon, továbbá a román határtól kezdődően a Dunától, a Száva torkolat felett, és a Drinától északra 15 km-es övezet kiürítése voltak.16 22
