Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Az igazság, vagy a hatalom jegyében?
Az igazság, vagy a hatalom jegyében? A határmegállapító bizottság a szemleutat követően csak 1921. szeptember 30-án tudott összeülni, miután a sürgősen Belgrádba távozott Čolak- Antié jugoszláv határbiztos visszaérkezett Varazsdra. Az ülés fő napirendi pontja Magyarország Muravidékre (Prekmurjére) támasztott visszacsatolási igénye volt. Cree angol ezredes, bizottsági elnök bevezetőjében ismertette a Nagykövetek Tanácsa főtitkársága által küldött levelet, amelyben a Nagykövetek Tanácsának akkori elnöke - Aristide Briand francia miniszterelnök - válaszolt a magyar kormány hozzá intézett levelére. A magyar kormány elégedetlen volt a magyar-román és a magyar-jugoszláv határmegállapító bizottságok “kísérőlevél”-lel kapcsolatos értelmezésével. Azt túl szűkén, csak kis területre szorítva akarták alkalmazni. A szomszédos országok továbbá vitatták annak rájuk való alkalmazhatóságát. A kormány ezért 1921. augusztus 17-én kelt levelében a Nagykövetek Tanácsához fordult. Kérte, hogy a “kísérőlevél” szellemében utasítsák a határmegállapító bizottságokat a gazdasági és néprajzi viszonyok figyelembevételével a békeszerződésben meghatározott határok felülvizsgálatára. Erre a magyar megkeresésre válaszolt a Nagykövetek Tanácsa nevében, mint elnök Briand. Az udvarias hangú levélben Briand elvetette a “kísérőlevél”-ben “igazságtalanságok megszüntetésére” vonatkozó felülvizsgálat magyar kormány szerinti értelmezését. Szerinte a módosítások csak helyi jellegűek lehetnek. Tehát visszavonta, szűkítette a “kísérőlevél”-ben és annak alapján a Nagykövetek Tanácsa által kiadott “Pótutasítások”-ban foglalt nagyobb lehetőségeket. Ezt a levelet a magyar kormányon kívül megküldték a román, és a jugoszláv-magyar határmegállapító bizottságoknak is.142 Azonnal adódik a kérdés: a békekonferencia szerve, a Nagykövetek Tanácsa miért vonta vissza a békeszerződéshez mellékelt ígérvényét - a “Pótutasítások”-at -, hogy a határmegállapító bizottságok lehetőséget kapnak az igazságtalanságok felülvizsgálatára és annak megszüntetésére előterjesztéseket tehetnek? A válasz egyszerű: mások voltak a nemzetközi viszonyok és Magyarország megítélése a békeszerződés aláírásakor és mások a határmegállapításkor. Magyarország súlya csökkent, a szomszéd országok helyzete megerősödött. A legfőbb tényező az volt, hogy Franciaország érdekei megváltoztak Magyarországgal szemben. Franciaország a háborút követő első években még nem alakította ki véglegesen Közép-Európával kapcsolatos elképzeléseit. 136
