Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A határmegállapítás előkészületei
ténő kijelölésében a határbiztos munkáját Sinkovich Elek főszolgabíró és Mikola Sándor tanár támogatta.124 A Nagykövetek Tanácsának a határmegállapító bizottság összetételére vonatkozó rendelkezése szerint a bizottság az elvégzendő feladatot illetően a “nem érdekelt országok” képviselőiből, azaz Franciaország, Nagy-Brittania, Olaszország és Japán megbízottjaiból és az “érdekelt országok” képviselőiből, az adott esetben Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén állam megbízottjaiból állt. A bizottság munkájában részt vevő személyeket a következőképpen jellemezte a határmegállapítás után egyik munkájában Vassel magyar biztos: Nagy-Britanniát David Cree alezredes képviselte. Komoly, angol gyakorlatiassággal gondolkodó személy. A bizottság elnöki tisztét töltötte be. Kifogástalan jellemű, jó katona, műszakilag képzett volt. Igyekezett ebben a minőségében semlegességét megőrizni. A Párizsból érkező utasítások és a francia megbizott támadásai miatt nem tudott minden esetben Magyarország javára igazságot tenni. Franciaországot Maurice Marminia gyalogos alezredes képviselte. Szerbiában szolgált a háború alatt, mint összekötő tiszt. Sok szál kötötte Szerbiához, “szerbebb volt a szerbeknél is”. Magyarországot és a magyar népet gyűlölte. Olaszországot Giovani Valvassori vezérkari ezredes képviselte. Jól tájékozott volt, különösen műszaki kérdésekben. Nemigen mert fellépni a szövetséges társaival szemben, de mindig megvolt a hajlama, hogy a magyar érdekeknek megfelelően cselekedjen. Néha sikerült ellensúlyoznia a francia megbizott Magyarországgal szembeni kirohanásait. Japánt Heidsuke Yanagawa lovassági alezredes képviselte. Nagyon jó szívű, az angolokat gépiesen követő, jó megfigyelő képességű ember volt. A magyar viszonyokkal naiv módon szemben állt. A Szerb-Horvát-Szlovén államot Voine Čolak-Antić ezredes, a nisi lovashadosztály parancsnoka képviselte. A Baranya megyét, Pécset megszálló katonaság parancsnoka volt, így a magyar viszonyokban és politikában kiválóan tájékozódott. Apja a bécsi szerb követség katonai attaséja tisztét töltötte be, így diplomatává fejlődött és a franciabarát politikát követte. Hangoztatta magyarbarátságát is, de ez nem volt valós. Kijelentéseit gyakran ellenkezőjére változtatta. Ügyesen képviselte a jugoszláv érdekeket. Az országonként felsorolt képviselőkből a Párizsban 1921. augusztus 1- jén megtartott ülésen megalakult a magyar-jugoszláv határmegállapító bizottság és augusztus 21-én érkeztek Budapestre, bemutatkoztak a magyar kormánynál, majd megkezdték a helyszínen munkájukat. 119
