Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

A "kísérőlevél" hatásai

a kinevezett polgári hatóságok tagjai is.111

Muraköz és Muravidék ügye a nemzetközi események rangjára emelkedett. Jelentős befolyással bíró európai lapok foglalkoztak a térség helyzetével. A “Neue Züricher Zeitung” arról irt, hogy a vend nép egyszer már kiverte a megszállókat területéről. Ez utalás és emlékeztetés volt a sikeres 1919. január eleji muraszombati csatára. Az olasz “II Tempo”, az olasz kormány félhivatalos lapja vezércikkében foglalkozott Renner osztrák kancellár római látogatása alatt tett azon kijelentésével, hogy a “kis vend nép” hangos szóval követeli vissza szabadságát. Többször foglalkozott a “vend témával” az "II popolo d’Italia” című lap is. A “Corix” tekintélyes francia lap három hosszú cikkben foglalkozott a vend üggyel. Arra figyelmeztetett, hogy a megszállás engedélyezése a tervbe vett “szláv folyosó” megvalósításának első részét képezi. így akarta felhívni az érdekelt országok figyelmét a szlávok törekvésére.

Az eseményekben hallatták hangjukat és a vendek megszállásának megszüntetését követelték a század elején az Egyesült Államokba kivándorolt, az államok északi részén megtelepült vendek is. A Pennyslvania állam Bethlen városában élő vend közösség már a béketárgyalások alatt kifejezte tiltakozását a terület jugoszláv megszállása ellen. Tiltakozásukat táviratban eljuttatták Párizsba a Legfőbb Tanácshoz is. A trianoni békeszerződés aláírása után a “kísérőlevél”-ben megfogalmazott lehetőségek láttán szövetségbe tömörültek. Létrehozták az “Amerikai Magyar Vendek Szövetségiét (“Hungarian Wend’s Federation of America”). A szövetség arról értesítette a magyar kormányt, hogy a vendek továbbra is hívek akarnak maradni Magyarországhoz.112

Felvetődik a kérdés, hogy az érdekelt felek kölcsönös magatartása, a propagandán kívül mi adott alapot 1920 közepén arra, hogy gyökeres változás állhat be a megszállt területek helyzetében. Ezt sugallta mindenképpen a “kísérőlevél” tartalma. De ennél nyomatékosabb tényezők voltak a magyarfrancia titkos tárgyalások, a jugoszláv-olasz viszony kiélezettsége, amely ugyancsak a jugoszláv állam helyzetét súlyosbította.

A trianoni békeszerződés előkészítése és megkötése kapcsán már említésre került, hogy a magyar kormány súlyos áldozatokra is képesnek mutatkozott Franciaországgal szemben enyhébb békefeltételek esetén. Ezek a tárgyalások tovább folytak a békeszerződés aláírása után is mindaddig, amíg a franciáknak saját szövetségeseik fel nem rótták a változtatásra való hajlandóságot. Tehát a titkos tárgyalások nem maradtak meg a tárgyalók berkeiben. A kiszivárgó adatok változást sejtettek Magyarország javára.

Ugyancsak ebben az időszakban heves diplomáciai csatározás folyt az