Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
körébe tartozó - területen látják kedvezőbbnek a helyzetet: a sportban és a politikai életben.” (Szabó, 1993) A kilencvenes évek elején írt, a magyar nyelv helyzetéről a nyelvművelés muravidéki tendenciáiról tartott egyik beszámolóban a kétnyelvű oktatás bevezetése előtti időszakról olvassuk: a kis létszám mellett a „legnagyobb ellenfélként” a szlovéniai magyarság Szlovénia felé történő túlzott orientáltságát említi, a szlovén értékekkel való nagyfokú azonosulást, ami szükségképpen tudati torzulást okozott. Az elnyomás és a „határkorrekciók tragikus velejáróitól rettegő magyarság” érvényesülési lehetőségeit a nemzeti hovatartozás ki nem nyilvánításában, annak eltitkolásában, sok esetben a nyelvi és tudati önfeladásban vélte megtalálni. Az alkotmányban (11. szakasz) is szavatolt nyelvi egyenjogúságot pedig a tengermelléki olaszok viszonyrendszerében még egy fontos tényező befolyásolta. Nevezetesen az, „hogy a magyar nyelv státusa, súlya Szlovéniában (s főleg a muravidéki nemzetiségileg vegyesen L _l imvmmrwu-rr.iuimr. rí nkJ Nemzeti érdekeink védehnében Ezekben a napokban - kdlnnlxnó szinten - sok szó esik a roagyur-román. Illetve a magyar-szlovák alapszerződések aláírásáról, «cm véletlen, hiszen számos, a szomszédos államok közölt lelvct<Mő kérdés, konfliktus rendezését éppen az fjjPSMW-ódésektö!"“pszerzoclésoktól váriák. Nemzetközi szempontból is fontosnak táron Tűit Magyarok Hivatala és » Magyarok Miről van ugyanis tómnak nevezett dokuszó? Magyarul szög min- inenUun martaléka. K den erővel az európai kérdés rendezése nemintegráció felé tőrök- zeti érdek, amit aligha szabad szőkébb lakott területen, a szerző megjegyzése) nem vált a gyakorlatban is egyenrangúvá a szlovénnel. Nem alakult ki olyan helyzet, mint Szlovénia tengerparti részén, ahol az olasz nyelv, az olasz értékek elsajátítása a többségi nemzet számára is fontossá vált.” (Göncz, 1994) Ilyen összefüggésben - állapítja meg Göncz - a muravidéki magyarság anyanyelvi szintje is fokozatosan torzult. S ezen a kétnyelvű oktatási gyakorlat sem tudott a rendszerváltásig lényegesebb változást eszközölni. - Amennyiben a nyelvi fejlődés kontextusában értékeljük különjogainkat, felszínes megítélés szerint talán azt mondhatnánk, hogy a kérdés megoldott, hiszen az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és az anyanemzettel való kapcsolatok - mint különjogok - a legjobban segíthetik az anyanyelv ápolását és megőrzését. Ténylegesen azonban még sincs így! Ennek legfőbb okait az elmélet és a gyakorlat közötti eltérésben, a muravidéki magyarság előzetesen kialakult kedvezőtlen nyelvállapotában és nem utolsósorban a kétnyelvű ___._.1 rendjón is van. Valamennyi szomszéd is ezt teszi. Bizonyára egy ilyen fölzárkózás számtalan kompromisszumot, alkalmazkodást követel. Ez Is rendjénvaló. Azonban egy szuverén állam vitathatatlan joga és érdeke, hogy esetleges engedményeket csakis a saját létét nem veszélyeztető kérdésekben tegyen Amennyiben Szlovákia . . Ä Az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és az anyanemzettel való kapcsolatok - mint az anyanyelvápolás és őrzés védőbástyái. 43