Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
Tanulmányok, cikkek - Dr. Bernjak Elizabeta. Maribori Bölcsészkar: Az oktatás szerepe a kisebbségi nyelv megőrzésében
(a) a kisebbségi nyelv társtanítási és tanítási nyelv tervezését a kétnyelvű és nyelvcsoporti tantárgyaknál, (b) a kisebbségi másodnyelv tantervének tervezését (az elsajátítandó törzsanyagnak a meghatározásával, a többlet-tananyag meghatározásával azon tanulók számára, akik a nyelvet bizonyos szinten már beszélik), (c) a magyar anyanyelv tananyagának a tervezését a kontaktusos szituáció figyelembevételével, (d) korpusztervezést, amely magába foglalja az elfelejtett lokális nyelvi variáns újraéledését, a kisebbségi nyelv standard változatainak, regisztereinek, stílusainak fejlesztését, a tananyag kiválasztásának a stratégiáit és elveit a kisebbségi anya- és másodnyelv tantervében, a nyelvoktatás módszereit és formáit a szelektivitás, érintkezés, kontrasztivitás és interkulturalizmus elveivel összhangban, a kommunikatív nyelvoktatás szükségszerűségét a kontaktusos és szélesebb magyar nyelvi térség nyelvhasználati igényeivel karöltve. 3.4 Sajnos azonban még mindig a kisebbségi nyelv intézményes elsajátításának kollektív célú tervezése dominál az egyéni beszélők kommunikációs szükségleteivel szemben. Jóllehet az egyéni beszélők individuális szerepének elmélyült elemzése a mindenkori szociális interakcióban megerősíti, hogy épp az egyéni kommunikatív kompetenciák képezik a legjelentősebb előfeltételét az interkulturális kommunikációban történő nyelvhasználatban. A legjelentősebb faktorok közé, amelyek befolyásolják a kisebbségi nyelv tanulását, azokat a szociális és kulturális tapasztalatokat, a társadalmi környezet ismeretét sorolhatjuk, amelyekbe beletartoznak az egyes nyelvek státusáról szóló információk is. Azok az információk, amelyek alapján a beszélő közösség tagjai a két nyelvet különböző interakciókban és társadalmi konvenciókban használják, és amelyek az adott nyelvek használatát bizonyos helyzetekben előírják vagy lehetővé teszik. A nyelvpolitika témakörébe tartoznak tehát a nyelv státusával és presztízsével kapcsolatos kérdések is. 3.5 Az elfelejtett, ill. gyengén elsajátított anyanyelv feléledésének tervezésénél a kommunikatív kompetencia fejlesztése céljából a szociálpszichológiai tényezők mellett figyelembe kell venni e kompetenciák két szintjét: (a) az interperszonális kommunikációt lehetővé tevő alapszintű képességet, amely a kevésbé követelményes kommunikációs szituációkban érvényesül - ezekben a szituációkban a kommunikáció általában a vernakuláris nyelven történik -, és (b) a kognitív nyelvi képességet, ami azt jelenti, hogy a nyelvet 202
