Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

Tanulmányok, cikkek - Dr. Bernjak Elizabeta. Maribori Bölcsészkar: Az oktatás szerepe a kisebbségi nyelv megőrzésében

3.2 A kétnyelvű iskola nyelvi politikájában és tanterveiben többnyire az intuitív nyelvi tudás tervezése van jelen, olyan tudás tervezése, amely mindenkorra érvényes, változatlan, ez pedig már magában is a korszerű nyelvészet, főleg a kognitív, pragmatikai nyelvészet hiányos ismeretéről tanúskodik, és azon nyelvészeti irányzatok mellőzését jelenti, amelyek a naprakész nyelvi tudás új távlatait tárják elénk és ezzel a tanításhoz egyre újabb nyelvhasználati körülményeket teremtenek. Ezen kívül a tanítási folyamat statikus koncepciójára is utal, a nyelvtani leírások túlzott előtérbe helyezésével a formalista beállítottságú nyelvi oktatásban. Ilyen hozzáállás azonban a lényeges emberi faktorok figyelembevétele nélkül nem lehet a tanulóra irányuló nyelvi nevelés alapja. A nyelvtani tudás számukra (főleg a magyar 2-nél) sokszor csak a nyelvi korlátozás halmazát jelenti a nyelvi nevelés folyamatában, amelyben a nyelv célként definiált, nem pedig a kommunikáció, még kevésbé az ismeretszerzés eszközeként, tehát a nyelvhasználat hatékonyabb eszközeként. A következő feltevés pedig az, hogy a tanulók különböző szinten, legalább csonkított formában, birtokolják az elsajátított ismereteket, a formalista nyelvészetnél itt a különböző szisztémikus nyelvleírásról van szó. Ez a feltevés is kételyes, mivel nem kérdőjelezi meg az ilyen tudás funkcionalitását a tanulók képességeinek és tényleges szükségleteinek szempontjából. Az ilyen beállítottságú nyelvi nevelés csak elidegeníthető lehet, hiszen a tanulót abban a hitében erősíti meg, hogy saját anyanyelvét kevésbé birtokolja, mint a többségi nyelvet, ill. hogy nem is birtokolja. Ezzel pedig felkelti benne a kisebbségi standard variáns iránti negatív, ill. közömbös attitűdöt, amely végképp elvezethet az anyanyelvi analfabetizmushoz, főleg pedig a hátrányos anyanyelvi kognitív fejlődéshez.

3.3 Az eddigi kutatások kimutatták a kisebbségi nyelv kompetenciájának vesztését, főleg csökkentek a szűkebb nyelvi, de a kommunikatív kompetencia kognitív és szociolingvisztikai összetevői is. Ez egyrészt a családi nevelés következménye is, mert a környezet nem nyújt elegendő és minőségi nyelvi inputot. Ilyen körülmények között a jobb nyelvi képességek elérésére irányuló kísérleteknek főleg olyan nyelvnevelést kellene előtérbe helyezniük, amely figyelembe veszi a tanulók tényleges szükségleteit és érdekeit és így motiválná őket a nyelvtanulásban.

3.4 A hatékonyabb nyelvi oktatás és a kétnyelvűség fejlődése szempontjából, a korszerű nyelvészeti kutatásokkal összhangban, meg kell határozni a nyelvi tervezés területeit és a tervezés kivitelezéséhez szükséges stratégiákat és elveket. Ez a következőt jelenti:

201