Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

Kisebbségi oktatási formák a térségben - Tomka Tibor: Kisebbségi oktatási formák a térségben

gű, akiknek több mint fele önköltséges hallgatóként végzi tanulmányait. Az újvidéki egyetemista otthonokban, kollégiumokban szinte alig van magyar. A kimondottan magyar diákok részére fenntartott kollégiumok csak egyháziak, illetve alapítványiak (például a Nagybecskereki Egyházi Leánykollégium, a Zentai Bolyai Kollégium). Az állami alapítású egyetemen a tartományban csupán szórványosan fordul elő a magyar tannyelvű és szellemiségű felsőoktatás. Egy-két tárgyat oktatnak magyar nyelven a szabadkai Műszaki Főiskolán, a Közgazdasági Karon, az Építészeti Karon, az Óvóképző Főiskolán és az Újvidéki Bölcsészettudományi Karon. A szórványterületeken az óvodától a középiskolákig fokozatosan megszűnik a magyar tannyelvű oktatás. Általános jelenség, hogy a magyar tannyelvű iskolák magyar nyelvű tanárokban szűkölködnek. Fontos még megemlíteni a vajdasági magyarok által Magyarországon szerzett diplomák honosításának kérdését. A diplomahonosítás hosszadalmas és igen költséges eljárása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy azok a fiatal értelmiségiek, akik Magyarországon tanultak, ne térjenek vissza szülőföldjükre.

Az utóbbi időben több forrásból is értesülni lehet arról, hogy komoly problémák vannak a tankönyvekkel, hogy a vajdasági diákok régi, elavult könyvekből tanulnak. A tankönyvek leginkább a szerb nyelvű eredetiek tükörfordításaként jelennek meg, és - talán a fordító hanyagsága vagy hiányos tudása miatt - tele vannak idegen szavakkal és kifejezésekkel. A magyar nyelvű iskolai könyvek kérdése tehát továbbra is megoldatlan. Vannak ugyan jó példák is, különösen az alsósok esetében, a felsősök helyzete azonban továbbra is hátrányos a szerb anyanyelvű társaikkal szemben.

A Zentai Magyar Gimnázium.

167