Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
3. fejezet. Magyar nyelvemlékek
80 Dr. Varga József gyár nyelv a XIII. század elején már annyira fejlett volt, hogy a szerző a versben alkalmazni tudta a lírai sajátosságok fontosabb elemeit is. Figyeljük csak meg, hogy az első rész hat sorában milyen lebilincselő erővel törnek ki Máriából, Krisztus anyjából az igaz emberi, mélyérzelmü, keserű fájdalom szavai. Különösen szép, talán a legértékesebb lírai megfogalmazás a 7., 8., 9. és 10. sor metonímiás-jelzős-hasonlítású, költői ihletettségű képgazdag megjelenítése: „Világ világa, /Virágnak virága! /Keservesen kínzatol, /Vas szegekkel veretel.” De a további szövegrészben is féltő-gyötrő érzések jutnak kifejezésre, például: „Végy halál engemet, /Egyetlenem éljen, /Maradjon uracskám, /Kit világ féljen!” Hasonló az önfeláldozó édesanya kívánsága is a vers utolsó hat sorában, például: „Kegyelmezzetek fiamnak, /Ne legyen kegyelem magamnak. /Avagy halál kínjával, /Anyát édes fiával /Egyetemben öljétek!” Nyelvezetét, lírai kifejező erejét és sokoldalú képgazdagságát tekintve minden bizonnyal azt az elgondolást is el kell fogadnunk, hogy ebben a korban nem ez volt az első magyar vers, hiszen az Ómagyar Mária-siralomnak annyira fejlett a nyelvezete és verselése. Göntérháza, 2009. március 14.
