Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
3. fejezet. Magyar nyelvemlékek
78 Dr. Varga József fordított mondatot: „Szeretett felebarátaim! Imádkozzunk e szegény ember leikéért, kit az Úr ezen a napon e csalárd világ börtönéből kimentett, akinek ezen a napon csak a testét temetjük, hogy az Úr őt kegyelemben részesítse.” Benkő Loránd szerint „A mai nyelvre való teljesen szabad ’átköltött’ változat, tulajdonképpen az eredetinek jelentéstani-stilisztikai alapállású megfelelője. Eredeti szövegét több jeles magyar nyelvész megpróbálta „olvashatóvá tenni”, vagyis olvasatot adni róla, például Pais Dezső, Bárczi Géza, Mészöly Gedeon, Szinnyei József és Benkő Loránd. A Halotti Beszéd és Könyörgés nemcsak a magyar, hanem valamennyi finnugor nyelv legrégibb ismert összefüggő szövegemléke az 1192-95 közötti időkből Talán a Tisztelt Hallgatóimmal sikerült megértetnem, hogy a középkori magyar nyelv milyen sajátosságokat foglalt magába, s hogy azóta mennyit fejlődött, változott édes, szép anyanyelvűnk! Göntérháza, 2009. március
