Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
7. fejezet. Nyelvi kölcsönhatások, nyelvünket díszítő nyelvi klisék
Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 145 kripta: családi sírbolt; gyakorlaté drzsale: gyakorlatot tartottak; hasznovito delo: hasznos munka; héresnyi piszatel: híres író; huszárszka zasztáva: huszárzászló; inaska soula: inasiskola; kántorvucsitel: kántortanító; kertejszka akademija: kertészeti akadémia; nasi tüzoltov: a mi tűzoltóink; nasim batrivnim honvédőm: a mi bátor honvédeinknek; szoboski követ: muraszombati követ; vecsféle: többféle; zsenszka csupora: nők csoportja, nőegylet; zsivinszki dijazás: az állatok díjazása. 5. A szlovén (vend) nyelvű írásokban előforduló magyar magánhangzók közül főleg az ö, ő, ü és az ű érvényesül a szlovén (vend) szavakban: A rövid ö magánhangzó, például vöra (óra); vödreti (kitömi); völücsiti (kidobni); vömenyati (kicserélni); törk (török); vöodébrao (kiválasztotta); vösztoupiti (kilépni); dönok (mégis, ennek ellenére); vöodpelati (elutazni); vömeniti (kigondolni) stb. A hosszú ő magánhangzó, például zmőljeno (/meg/őrölt); Mőro (Mura); vőpopraviti (kijavítani); vőimenüvati (kinevezni); őrocsno (kézzel, saját kezével) stb. A rövid ü magánhangzó, például tüdi (is, szintén); tüjina (külföld); ponüdba (kínálat); lübézen (szerelem); grünt (udvar); zvün (kint); sze müdi (marad); lükenjca (lyukacska); nücati (használni); lüft (levegő) stb. A hosszú ű magánhangzó, például klücs (kulcs); szlűzsba (munkahely, állás); lűdi (emberek, népek); vűpati (hinni); dűsi (lélek); drűstvo (társaság); zgűbiti (elveszíteni); krűj (kenyér); oblűba (eskü, fogadalom); szlűzsiti (keresni) stb. Az ou diftongus használata az írott szlovén (vend) nyelvű szövegekben is jelen van, főleg az ó magánhangzó helyett, de ritkábban az o, és az u helyett is, például soula (iskola); okouli (körül); tou (ez, emez); nasztoupao (fellépett, szerepelt); szégajoucs (belevágva); zasztoupnik (ügynök); szkousz (keresztül, át); prouti (ellen, szemben); potoupiti (elsüllyeszteni); nouvo (új) stb. Az is előfordul elég gyakran a leírt szövegekben, hogy a rövid ü és a hosszú ű alkalmazása kétféleképpen érvényesül ugyanazokban a szavakban, például lüdidűdi (emberek, népek); zgüba:zgűba (kár, vesztesség); szlüzsba:szlűzsba (munkahely, állás); drügkdrűgi (második); vüpatkvűpati (hinni) stb. Nem érvényesül egységesen a szlovén a, e, i, o és u magánhangzók időtartamának a jelölése sem, illetőleg a mellékjelek alkalmazása, például az éles vagy
