Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
1. Bevezető
érintkezésből (kommunikációból) eredő együttélés pozitív vagy negatív vonatkozásait, a tanítási-tanulási körülménylehetőségeket stb. vizsgálták, figyelembe véve az alkotmányos jogokat, természetesen az emberi követelményeket és a két nép identitásjegyeinek az igényeit is a fejlődésük és megmaradásuk jegyében. Kevés olyan kutatás történt nálunk, vagy talán egyáltalán nem, amely behatóbban tanulmányozta volna a nyelvszegényedés és a nemzeti tudatzsugorodás széles skálájú okait és tényeit a családi neveléstől egészen a közéleti, szórakozási tevékenységekig, feltárva azokat az egyéni és közösségi hatóerő-tényezőket, amelyek a jelenlegi állapotokat előidézték és rögzítették a gyakorlatban. Pedig úgy vélem, az anyanyelvhasználat érvényesülésének a vizsgálatakor a kutatásnak ki kell terjednie a családi körön belüli, a munkahelyi, iskolai, művelődési, közéleti, bevásárlási, szórakozási, sport stb. tevékenységek területeire is, ha reális képet akarunk kapni a nyelvhasználat valódi állapotáról. A kutatások általában a társadalmunknak csak egy szűkebb területére vagy csoportjára terjedtek ki, legtöbbször a kétnyelvű oktatásban vagy esetleg hivatalokban részt vevők (tanulók, óvónők, tanítók, tanárok, hivatali tisztviselők stb.) anyanyelvi vagy másik nyelvi - környezetnyelvi - megnyilvánulására. így aztán behatóbb tájékoztatást nem nyerhettünk egy tudományosan megalapozott, tervszerű kutatás híján arról, hogy a Muravidéken élő sorstárs magyarok, szlovének és horvátok a rendszeres mindennapi együttélésük során anyanyelvűket (a magyart, szlovént, horvátot) és a másik nyelvet milyen mértékben használják első, második vagy esetleg harmadiknyelvként közösségi érintkezéseik sokoldalú tevékenységrendszerében, így aztán csak szóbeszédek és találgatások révén értesülhettünk áltáléiban a nem hivatalos és hiteles nyelvállapoti tényelcről, amelyeket nem szavatol tudományos kutatási adatbázis, mert ilyen felmérések nem történtek. Lehet, hogy ismerethiányból ered, de én magam sem tudok arról, valaki is tanulmányozta volna vidékünkön, hogy a szlovén, a magyar és a horvát nyelv, mint anyanyelv vagy akár mint környezeti nyelv is, hogyan érvényesül, milyen mértékben valósul meg (használatos) otthon, a családi körökben. Ezt azért is érdemes lenne megvizsgálni, mert napjainkban egyre több a vegyes házasságú család, amikor a magyar fiú szlovén, horvát és más nemzetiségű 8
