Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)

1. Bevezető

érintkezésből (kommunikációból) eredő együttélés pozitív vagy negatív vo­natkozásait, a tanítási-tanulási körülménylehetőségeket stb. vizsgálták, fi­gyelembe véve az alkotmányos jogokat, természetesen az emberi követel­ményeket és a két nép identitásjegyeinek az igényeit is a fejlődésük és meg­maradásuk jegyében. Kevés olyan kutatás történt nálunk, vagy talán egyáltalán nem, amely behatóbban tanulmányozta volna a nyelvszegényedés és a nemzeti tudat­zsugorodás széles skálájú okait és tényeit a családi neveléstől egészen a közéleti, szórakozási tevékenységekig, feltárva azokat az egyéni és közös­ségi hatóerő-tényezőket, amelyek a jelenlegi állapotokat előidézték és rög­zítették a gyakorlatban. Pedig úgy vélem, az anyanyelvhasználat érvénye­sülésének a vizsgálatakor a kutatásnak ki kell terjednie a családi körön belüli, a munkahelyi, iskolai, művelődési, közéleti, bevásárlási, szórakozá­si, sport stb. tevékenységek területeire is, ha reális képet akarunk kapni a nyelvhasználat valódi állapotáról. A kutatások általában a társadalmunknak csak egy szűkebb területére vagy csoportjára terjedtek ki, legtöbbször a kétnyelvű oktatásban vagy eset­leg hivatalokban részt vevők (tanulók, óvónők, tanítók, tanárok, hivatali tisztviselők stb.) anyanyelvi vagy másik nyelvi - környezetnyelvi - meg­nyilvánulására. így aztán behatóbb tájékoztatást nem nyerhettünk egy tu­dományosan megalapozott, tervszerű kutatás híján arról, hogy a Muravi­déken élő sorstárs magyarok, szlovének és horvátok a rendszeres minden­napi együttélésük során anyanyelvűket (a magyart, szlovént, horvátot) és a másik nyelvet milyen mértékben használják első, második vagy esetleg har­madiknyelvként közösségi érintkezéseik sokoldalú tevékenységrendszerében, így aztán csak szóbeszédek és találgatások révén értesülhettünk áltáléiban a nem hivatalos és hiteles nyelvállapoti tényelcről, amelyeket nem szavatol tu­dományos kutatási adatbázis, mert ilyen felmérések nem történtek. Lehet, hogy ismerethiányból ered, de én magam sem tudok arról, valaki is tanulmányozta volna vidékünkön, hogy a szlovén, a magyar és a horvát nyelv, mint anyanyelv vagy akár mint környezeti nyelv is, hogyan érvényesül, mi­lyen mértékben valósul meg (használatos) otthon, a családi körökben. Ezt azért is érdemes lenne megvizsgálni, mert napjainkban egyre több a vegyes házasságú család, amikor a magyar fiú szlovén, horvát és más nemzetiségű 8

Next

/
Thumbnails
Contents