Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
1. Bevezető
lányt vesz feleségül vagy fordítva, amikor a szlovén fiú vesz el magyar, horvát vagy egyéb nemzetiségű lányt. így az eddig egységesnek (homogénnek) tartott nyelvi kommunikáció nemcsak a társadalmi közéletben, hanem még a családokon belül is megváltozott, átalakult. S hogy a három nyelv milyen mértékben jut kifejezésre közösségi életünk tevékenységágazataiban a mindennapok gyakorlatában, azt befolyásolni nagyon nehéz, mert sok olyan egyéni, társadalmi, valamint emberi magatartásformához kötődik értelmi, érzelmi, lelld és tudati alapon, amelynek a ráhatása súlyos konfliktusokat eredményezhet egy adott, többnemzetű közösségen belül. Mégis fontosnak tartom, hogy a társadalmunkban létrejött új helyzetben erre is odafigyeljünk, a nyelvek tisztaságának a megőrzése végett tájékozódjunk a jelenségekről, és ha lehetséges, reális helyzetet, azaz nyelvalkalmazási állapotot állapítsunk meg. Tudomásom szerint nem született tanulmány arról sem, hogy a Lendvai község (járás) gyáraiban, üzemeiben, ipari létesítményeiben és az egyéb munkáltató szerveknél és egységeiméi hogyan és milyen mértékben érvényesül a három nyelv (szlovén, magyar, horvát) használata a munkaadók és -vállalók gyakorlatában. Pedig erre is érdemes lenne odafigyelni, hiszen az annyiszor hangoztatott, elmarasztalt nyelvrontás vagy akár -szegényedés, éppen ennek a mindennapi nyelvhasználatnak lehet a következménye. Mindenki által ismert az a mondás, hogy,, Nyelvében él a nemzet! ”, s hogy ,, Meg kell őriznünk minden áron nyelvünk tisztaságát, ha nem akarunk elveszni! ” Arra kell tehát törekednünk, hogy az egészséges, demokratikus jogállamban, ahol törvényesen nyilvántartják és értékelik a másságot, lehetőleg minden nép, fajra, színre, vallásra, politikai nézetre stb. való tekintet nélkül szabadon használhassa anyanyelvét: megőrizhesse és gazdagíthassa azt. Tisztában vagyok azzal is, hogy az anyanyelv használata egy többnemzetiségű közösségben bizonyos konfliktushelyzeteket is előidézhet még a legjobb jószándék mellett is, bár a tolerancia és kompromisszum is helyet kell hogy kapjon az ilyen összetételű közösségben, ahol a többségi nemzettel él együtt a kisebbség. Az anyanyelv használatának megnyilvánulási formáit még akkor is megnehezítik az objektív és szubjektív adottságok (körülmények), amikor biztosítva vannak az alkotmányos, törvényes jogok is 9
