Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
4. A három nyelv (szlovén, magyar, horvát) munkahelyi (iskolai) használata
A három nyelv érvényesülése elsősorban, másodsorban vagy harmadsorban településenként: Elsősorban Másod- és harmadsorbanÖsszesített adatok Helységnév SZM H ö SZM H ö Csente 128 0 20 8 4 0 12 32 Felsőlakos 160 0 16 0 1 0 1 17 Göntérháza 20 00 20 0 6 0 6 26 Hosszúfalu 160 0 16 0 0 0 0 16 648 0 72 811 0 19 91 A szlovén nemzetiségű anyáknak munkahelyen történő nyelvi megnyilatkozása összesen 91. Ebből a szlovén 72-szer (79,13%), a magyar pedig tizenkilencszer (20,87%) érvényesül. Elsősorban szlovénul 64 (70,32%), magyarul viszont 8 (8,79%) személy kommunikál. Másodsorban szlovénul 8 (8,79%), magyarul pedig 11 (12,08%) beszél a munkahely négyféle területén. Az elsősorban történő megnyilatkozás száma 72 (79,13%), a másodsorban és harmadsorban tetté pedig 19 (20,87%). 4.6. A magyar nemzetiségű anyák munkahelyi (szlovén, magyar, horvát) nyelvhasználata: a) Fölötteseivel elsősorban szlovénul 18 személy, magyarul pedig 7 személy érintkezik. Másodsorban szlovénul 9, magyarul pedig 10 személy nyilvánul meg. b) Beosztottjaival elsősorban szlovénul 18 személy, magyarul pedig 8 személy beszél, azaz beszélne. Másodsorban szlovénul 9, magyarul viszont 10 személy érintkezik a munkával és egyéb dolgokkal kapcsolatos ügyeik során. Elorvátul senki sem beszél. c) Munkatársaival elsősorban szlovénul 19, magyarul pedig 7 személy beszél. Másodsorban szlovénul 9, magyarul viszont 12 személy érintkezik a munkahelyi ügyeikkel kapcsolatos kommunikációik során. Horvátul 1 személy beszél. 47
