Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
4. A három nyelv (szlovén, magyar, horvát) munkahelyi (iskolai) használata
A három nyelv elsősorban, másodsorban vagy harmadsorban való érvényesülése településenként: Elsősorban Másod- és harmadsorbanÖsszesített adatok Helységnév SZM H Ö SZM H Ö Csente 40 0 4 0 0 0 0 4 Felsőlakos 00 4 4 4 0 0 4 8 Göntérháza 00 0 0 0 0 0 0 0 Hosszúfalu 60 0 6 2 0 8 10 16 100 4 14 6 0 8 14 28 A horvát apáknak a munkahelyen történő nyelvi megnyilatkozása összesen 28. Ebből a szlovén 16-szor (57,15%), a horvát pedig 12-szer (42,85%) érvényesül. Elsősorban szlovénul 10 (35,71%), horvátul viszont 4 (13,28%) személy beszél. Másodsorban szlovénul 6 (21,42%), horvátul pedig 8 (28,57%) személy kommunikál a munkahely négyféle területén, illetve szituációjában. Az elsősorban való nyelvi megnyilatkozás száma 14 (50%), de ugyanannyi a másodsorban és harmadsorban tetté is: 14 (50%). 4.4. Az úgynevezett „jugoszláv” nemzetiségű apák munkahelyi nyelvhasználata: A magát „jugoszláv” nemzetiségűnek valló személy a munkahelyén csak szlovénul beszél (beszélne) minden szituációban: a fölötteseivel, beosztottjaival, munkatársaival és másokkal egyaránt. 45
