Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
4. A három nyelv (szlovén, magyar, horvát) munkahelyi (iskolai) használata
A három nyelv (szlovén, magyar, horvát) elsősorban, másodsorban vagy harmadsorban való érvényesülése a munkakapcsolatok szerint: Csente Felsőakos Göntérháza Hosszúfalu Össz. 1.2. 1. 2. 5. 1. 2. 1. 2. a)3 2 3 2 30 10 0 3 0 00 5 12 3 28 b)4 2 2 3 30 12 13 0 02 4 12 3 33 c)4 2 3 3 21 2 10 3 0 0 14 12 4 33 d)2 3 4 2 31 1 3 0 3 0 0 14 2 2 4 35 139 12 10 11 2 5 6 112 0 04 17 5 8 14 22 22 13 12 12 4 22 22 44 25 16 44 129 A három nyelv érvényesülése elsősorban, másodsorban vagy harmadsorban településenként: Elsősorban Másod- és harmadsorbanÖsszesített adatok Helységnév SZM H 0 SZM H 0 Csente 1312 025 910 0 19 44 Felsőlakos 115 0 16 2 6 1 9 25 Göntérháza 120 0 12 2 6 1 9 16 Hosszúfalu 178 025 514 0 19 44 5325 078 1634 151 129 A magyar nemzetiségű apáknak a munkahelyen történő nyelvi megnyilatkozása összesen 129. Ebből a szlovén 69-szer (53,48%), a magyar 59- szer (45,75%), a horvát pedig 1-szer (0,77%) érvényesül. Elsősorban szlovénul 53 (41,08%), magyarul viszont 25 (26,35%) személy beszél. Másodsorban szlovénul 16 (12,40%), magyarul 34 (26,35%), horvátul pedig egy (0,77%) személy beszél a munkahely négyféle területén. Az elsősorban történő nyelvi megnyilatkozás száma 78 (60,47%), a másodsorban és harmadsorban tetté 51 (39,53%). 43
