Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
3. Szlovén, magyar, horvát, "jugoszláv" és egyéb apák, anyák és gyermekeik otthoni (szlovén, magyar, horvát) nyelvhasználata
másokkal is kétnyelvűén érintkeznek, magyarul és szlovénul két személy úgy, hogy elsőként a magyar, másodikként viszont a szlovén nyelv jut kifejezésre. 3.15. A „jugoszláv” és egyéb apák és anyák házasságában született gyermekek otthoni nyelvhasználata: A magyar apa és a „jugoszláv” (egyéb-szlovén) anya, valamint az egyéb (, jugoszláv’-magyar) apa és a szlovén anya házasságában született két gyermek az otthoni nyelvhasználatukban mind az öt esetben: nagyszüleikkel, szüleikkel, testvéreikkel, játszótársaikkal és másokkal kétnyelvűén kommunikál, magyarul és szlovénul, vagyis első nyelvként a magyar, másodikként viszont a szlovén érvényesül. 3.16. A vegyes házasságban született 184 gyermek anyanyelve (magyar, szlovén, horvát, „jugoszláv”, egyéb) és másik nyelve érvényesülésének és megoszlásának összesített táblázata: SZ M H SZM MSZ MHS HSMMSH HMS Ö a)0 22 1 14 10 0 1 0 1 49 b)2 10 0 29 8 0 0 0 1 50 c)5 13 0 22 5 1 0 0 0 46 d)1 8 0 27 12 1 0 1 0 50 e)1 8 0 27 13 1 0 0 0 50 9 61 1 119 48 3 1 1 2 245 A vegyes házasságban született gyermekek nagyszüleikkel szlovénul nem beszélnek, magyarul huszonketten, horvátul pedig egyikük. Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul tizennégyen kommunikálnak úgy, hogy elsősorban a szlovén, másodsorban a magyar nyelv érvényesül. Ugyancsak kétnyelvü-37
