Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
3. Szlovén, magyar, horvát, "jugoszláv" és egyéb apák, anyák és gyermekeik otthoni (szlovén, magyar, horvát) nyelvhasználata
elsőként a szlovént, másodikként pedig a magyart alkalmazva. Magyarul, horvátul, szlovénul egy személy kommunikál a jelzett sorrendi értékben. 3.14. A magyar apák és a horvát anyák házasságában született gyermekek otthoni nyelvhasználata: H% MSZ % SZM % Ö a)1 50 1 50 0 0 2 b)0 0 1 50 1 50 2 c)0 0 1 50 1 50 2 d)0 0 2 100 0 0 2 e)0 0 2 100 0 0 2 1 10 7 70 2 20 10 A magyar apák és a horvát anyák házasságában született gyermekek közül a nagyszülőkkel horvátul egy beszél. Kétnyelvűén, magyarul és szlovénul egyikük kommunikál úgy, hogy első nyelvként a magyar szerepel. A magyar apák és a horvát anyák házasságában született gyermekek szüleikkel nem beszélnek horvátul. Kétnyelvűén, magyarul és szlovénul egyikük szólal meg úgy, hogy elsősorban a magyar, másodsorban a szlovén nyelv érvényesül. Ugyancsak egy érintkezik úgy, hogy első nyelvként a szlovén szerepel a magyarral szemben. A magyar apák és a horvát anyák házasságában született gyermekek testvéreikkel otthon csak kétnyelvűén kommunikálnak, egyikük magyarul és szlovénul, másikuk pedig szlovénul és magyarul a jelzett rövidítések értékrendjében (MSZ, SZM). A magyar apák és a horvát anyák házasságában született gyermekek a családi körön belül gyermektársaikkal, illetőleg játszótársaikkal csak kétnyelvűén érintkeznek, magyarul és szlovénul ketten úgy, hogy első nyelvként a magyar, másodikként pedig a szlovén érvényesül. A magyar apák és a horvát anyák házasságában született gyermekek otthon 36
